Ez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeget fordíthatnak a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is - idézte az MTI Feldman Zsoltot.

Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvető céljainak elérését szolgálja, például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a magyarországi élelmiszerellátás, valamint érdemben tudjanak javítani a vidéki emberek életkörülményein és az őket körülvevő infrastruktúrán.

A 2021-2022-es átmeneti időszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre - mondta Viski József, az AM vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebből az összegből ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb volumenben tudnak pályázatokat befogadni.

A tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal előbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.

Az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekből 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekből eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben.

Májusban és júniusban a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetőség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következő 2-3 évben "dömpingszerű támogatást tudnak ráengedni a piacra" - jelezte a helyettes államtitkár.

Viski József szerint a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élő gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerősíteni.

A gazdáknak az átmeneti időszak lehetőséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira - véli Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója. Példaként említette, hogy a kappal együtt indul el az uniós Zöld megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelését tartalmazza. A felszólalók minden pályázót arra biztattak, hogy ha vannak fejlesztési terveik, akkor vegyék igénybe a vidékfejlesztési program pályázatait. Mezei Dávid pedig azt javasolta, hogy a gazdák már a projektjeik tervezési szakaszában keressék meg a számukra megfelelő pénzintézetet - írta az MTI.