A pénzügyi szférában, a villamos energia szektorban és a gépiparban tevékenykedő cégek rohamozták meg tavaly a leginkább a bankokat hitelért - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Tavaly a teljes vállalati hitelpiac pörgött, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazatot leszámítva nem volt olyan szektor, amelyben ne nőtt volna a hitelállomány.

A vállalatok teljes banki adóssága az év végén 7454,1 milliárd forint volt, 14,8 százalékkal magasabb, mint 2017 végén. Az év egészében a cégek csaknem 900 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit visszafizettek, ami történelmi rekordnak számít.

Kapcsolódó

A legnagyobb hitelállomány-növekedés arányaiban véve a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kapcsolódott, ez az ágazat 2017 végén még csupán 250 milliárd forinttal tartozott a hitelintézeteknek, 2018 végén már 418 milliárddal, ami történelmi rekord. A pénzügyi ágazat sokáig nagyon kevés hitellel rendelkezett, ennek az lehetett az oka, hogy a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő cégeket főleg a saját anyacégeik finanszírozták. Az elmúlt években viszont olyan alacsonyak lettek Magyarországon is a forrásköltségek, hogy már nem éri meg külföldről felvenni a hitelt.

Vállalati hitelállomány gazdasági ágazatonként (2018. dec. 31.)
ÁgazatMilliárd forint
Teljes állomány7 454,1
Mezőgazdaság360,0
Bányászat8,0
Élelmiszeripar513,3
Kőolajfeldolgozás, vegyipar265,0
Fémfeldolgozás240,6
Gépipar519,5
Könnyűipar181,8
Ásványi termék gyártása64,5
Villamos energia159,9
Vízgazdálkodás37,5
Építőipar416,4
Kereskedelem1 298,7
Vendéglátás, szálláshely194,4
Pénzügyi tevékenység418,8
Ingatlan1 393,8
Szakmai tudományos tevékenység514,1
IT121,5
Szállítás, raktározás541,7
Egyéb204,8
Forrás: MNB

Jusson eszébe a napról!

A második leggyorsabban növekvő hitelállományt a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szektorban mérték. 12 hónap alatt 54,5 százalékkal 160 milliárd forintra hízott az állomány. Ennek a kölcsönnek a döntő része éven túli forinthitel volt, vagyis beruházásokra költhették el a cégek. Ez nem meglepő, hiszen tavaly több erőmű-, ezen belül naperőmű-beruházás is elindult Magyarországon.

A MET csoport tagja, a MET Dunai Solar Park Kft. például tavaly októberben adta át az ország legnagyobb naperőművét Százhalombattán, amely mintegy 40 hektáron terül el és 9000 háztartást lát el energiával. A mintegy 8 milliárd forintos összértékű beruházáshoz a MET 5 milliárd forintos projekthitelt vett fel a UniCredit Banktól, 2018 májusában.

A másik nagy játékos, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke Valaska József, a bükkábrányi naperőműpark alapkő-letételénél a Boon.hu tudósítása szerint elmondta, a finanszírozáshoz bankhitelt is vesznek fel. A visontai 16 megawattos napelemparkot eladják az MVM Hungarowindnek, így teremtik meg az alaptőkét a két húsz megawattos, bükkábrányi és halmajugrai létesítményhez. A beruházáshoz 1,3 milliárd forintos tőkét biztosítanak a naperőműves leányvállalatnak, valamint 3,9 milliárd forint hitelt vesznek föl a Gránit Banktól.

Rekord a gépgyártásban

Több mint 45 százalékkal emelkedett tavaly a gépipar hitelállománya is a történelmi csúcsnak számító 520 milliárd forintra. Ennek a döntő része devizahitel volt, vagyis főleg exportra dolgozó cégek - például az autóipar vagy annak beszállítói - vehették fel a kölcsönöket. A harmadával nőtt tavaly az IT-szektor kölcsöneinek a volumene is. A cégek 121,5 milliárd forinttal tartoztak az év végén a hitelintézeteknek. Az információ-technológiai ágazat egyébként viszonylag szerény mértékben adósodott el az utóbbi években, öt évvel korábban még 160-170 milliárd forint körüli bankhitele volt. Csúcson jár viszont a hitelezés az élelmiszeriparban, amely csaknem 15 százalékkal 513 milliárd forintra hizlalta a hitelállományát, a fémgyártás is.

Nemzetgazdasági szinten egyébként a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazat az egyik legnagyobb hitelfelvevő, tavaly év végén csaknem 1300 milliárd volt a hitelállománya, ami azt jelzi, hogy egyre több új boltot mernek nyitni Magyarországon. A kereskedelmi cégek hitelfelvétele és beruházásai azt követően indultak be, hogy eltörölték a vasárnapi boltzárat.

Eladósodva dübörög az építőipar

A másik nagy hitelfelvevő az ingatlanszektor, amely majdnem 1400 milliárd forintnyi kölcsönnel rendelkezik. Ez az ágazat a válság után 2200 milliárd forintnyi hitellel is rendelkezett, aminek jelentős része bedőlt projekthitel volt.

A bankok portfólióiból ezeket azóta kitisztították, az állomány 2016 második felére elejére a megfelelőzött, 1100 milliárd forint körüli szintre csökkent, az elmúlt két évben viszont az új ingatlan-beruházásoknak köszönhetően ismét nő. Az ingatlanos cégek hitelállományának nagyobbik hányada egyébként - akárcsak a válság előtt - most is devizahitel. Ennek hátterében az állhat, hogy a bérleti szerződéseket jellemzően euróban kötik meg.

A tőzsdei jelentésekből is az derül ki, hogy az ingatlanos cégek folyamatosan veszik fel a hiteleket. Az Appeninn A SPAR-üzletek kifizetéséhez 2018 második félévében 11,6 millió euró hitelt vett például igénybe. A Wingholding szintén felvett tavaly ősszel 6,2 milliárd forintnyi hitelt az OTP-től egy lakópark megépítésére. A BIF novemberben egy 20 milliárd forintos keretösszegű hitelmegállapodást írt alá. Az építőipari beruházások növekedését jelzi az is, hogy az építőiparban tevékenykedő vállalkozások hitelállománya is nőtt tavaly körülbelül 6 százalékkal.

A mezőgazdaságban 10 százalékkal nőtt a hitelállomány 360 milliárd forintra. Ez az ágazat azonban hitelezés szempontjából túl van már a csúcson, a legtöbb hitelt a Növekedési Hitelprogram idején vették fel a jellemzően kkv-kategóriába tartozó agrárcégek.