A pénzügyi szférában, a villamos energia szektorban és a gépiparban tevékenykedő cégek rohamozták meg tavaly a leginkább a bankokat hitelért - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Tavaly a teljes vállalati hitelpiac pörgött, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazatot leszámítva nem volt olyan szektor, amelyben ne nőtt volna a hitelállomány.
A vállalatok teljes banki adóssága az év végén 7454,1 milliárd forint volt, 14,8 százalékkal magasabb, mint 2017 végén. Az év egészében a cégek csaknem 900 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit visszafizettek, ami történelmi rekordnak számít.
A legnagyobb hitelállomány-növekedés arányaiban véve a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kapcsolódott, ez az ágazat 2017 végén még csupán 250 milliárd forinttal tartozott a hitelintézeteknek, 2018 végén már 418 milliárddal, ami történelmi rekord. A pénzügyi ágazat sokáig nagyon kevés hitellel rendelkezett, ennek az lehetett az oka, hogy a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő cégeket főleg a saját anyacégeik finanszírozták. Az elmúlt években viszont olyan alacsonyak lettek Magyarországon is a forrásköltségek, hogy már nem éri meg külföldről felvenni a hitelt.
| Ágazat | Milliárd forint |
| Teljes állomány | 7 454,1 |
| Mezőgazdaság | 360,0 |
| Bányászat | 8,0 |
| Élelmiszeripar | 513,3 |
| Kőolajfeldolgozás, vegyipar | 265,0 |
| Fémfeldolgozás | 240,6 |
| Gépipar | 519,5 |
| Könnyűipar | 181,8 |
| Ásványi termék gyártása | 64,5 |
| Villamos energia | 159,9 |
| Vízgazdálkodás | 37,5 |
| Építőipar | 416,4 |
| Kereskedelem | 1 298,7 |
| Vendéglátás, szálláshely | 194,4 |
| Pénzügyi tevékenység | 418,8 |
| Ingatlan | 1 393,8 |
| Szakmai tudományos tevékenység | 514,1 |
| IT | 121,5 |
| Szállítás, raktározás | 541,7 |
| Egyéb | 204,8 |
| Forrás: MNB | |
Jusson eszébe a napról!
A második leggyorsabban növekvő hitelállományt a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szektorban mérték. 12 hónap alatt 54,5 százalékkal 160 milliárd forintra hízott az állomány. Ennek a kölcsönnek a döntő része éven túli forinthitel volt, vagyis beruházásokra költhették el a cégek. Ez nem meglepő, hiszen tavaly több erőmű-, ezen belül naperőmű-beruházás is elindult Magyarországon.
A MET csoport tagja, a MET Dunai Solar Park Kft. például tavaly októberben adta át az ország legnagyobb naperőművét Százhalombattán, amely mintegy 40 hektáron terül el és 9000 háztartást lát el energiával. A mintegy 8 milliárd forintos összértékű beruházáshoz a MET 5 milliárd forintos projekthitelt vett fel a UniCredit Banktól, 2018 májusában.
A másik nagy játékos, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke Valaska József, a bükkábrányi naperőműpark alapkő-letételénél a Boon.hu tudósítása szerint elmondta, a finanszírozáshoz bankhitelt is vesznek fel. A visontai 16 megawattos napelemparkot eladják az MVM Hungarowindnek, így teremtik meg az alaptőkét a két húsz megawattos, bükkábrányi és halmajugrai létesítményhez. A beruházáshoz 1,3 milliárd forintos tőkét biztosítanak a naperőműves leányvállalatnak, valamint 3,9 milliárd forint hitelt vesznek föl a Gránit Banktól.
Rekord a gépgyártásban
Több mint 45 százalékkal emelkedett tavaly a gépipar hitelállománya is a történelmi csúcsnak számító 520 milliárd forintra. Ennek a döntő része devizahitel volt, vagyis főleg exportra dolgozó cégek - például az autóipar vagy annak beszállítói - vehették fel a kölcsönöket. A harmadával nőtt tavaly az IT-szektor kölcsöneinek a volumene is. A cégek 121,5 milliárd forinttal tartoztak az év végén a hitelintézeteknek. Az információ-technológiai ágazat egyébként viszonylag szerény mértékben adósodott el az utóbbi években, öt évvel korábban még 160-170 milliárd forint körüli bankhitele volt. Csúcson jár viszont a hitelezés az élelmiszeriparban, amely csaknem 15 százalékkal 513 milliárd forintra hizlalta a hitelállományát, a fémgyártás is.
Nemzetgazdasági szinten egyébként a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazat az egyik legnagyobb hitelfelvevő, tavaly év végén csaknem 1300 milliárd volt a hitelállománya, ami azt jelzi, hogy egyre több új boltot mernek nyitni Magyarországon. A kereskedelmi cégek hitelfelvétele és beruházásai azt követően indultak be, hogy eltörölték a vasárnapi boltzárat.
Eladósodva dübörög az építőipar
A másik nagy hitelfelvevő az ingatlanszektor, amely majdnem 1400 milliárd forintnyi kölcsönnel rendelkezik. Ez az ágazat a válság után 2200 milliárd forintnyi hitellel is rendelkezett, aminek jelentős része bedőlt projekthitel volt.
A bankok portfólióiból ezeket azóta kitisztították, az állomány 2016 második felére elejére a megfelelőzött, 1100 milliárd forint körüli szintre csökkent, az elmúlt két évben viszont az új ingatlan-beruházásoknak köszönhetően ismét nő. Az ingatlanos cégek hitelállományának nagyobbik hányada egyébként - akárcsak a válság előtt - most is devizahitel. Ennek hátterében az állhat, hogy a bérleti szerződéseket jellemzően euróban kötik meg.
A tőzsdei jelentésekből is az derül ki, hogy az ingatlanos cégek folyamatosan veszik fel a hiteleket. Az Appeninn A SPAR-üzletek kifizetéséhez 2018 második félévében 11,6 millió euró hitelt vett például igénybe. A Wingholding szintén felvett tavaly ősszel 6,2 milliárd forintnyi hitelt az OTP-től egy lakópark megépítésére. A BIF novemberben egy 20 milliárd forintos keretösszegű hitelmegállapodást írt alá. Az építőipari beruházások növekedését jelzi az is, hogy az építőiparban tevékenykedő vállalkozások hitelállománya is nőtt tavaly körülbelül 6 százalékkal.
A mezőgazdaságban 10 százalékkal nőtt a hitelállomány 360 milliárd forintra. Ez az ágazat azonban hitelezés szempontjából túl van már a csúcson, a legtöbb hitelt a Növekedési Hitelprogram idején vették fel a jellemzően kkv-kategóriába tartozó agrárcégek.