A kórházi adósságállomány részleges vagy teljes kifizetése a finanszírozási szerkezet megváltoztatása nélkül az adósság újratermeléséhez vezet. A változtatáshoz először is el kell ismertetni a gyógyítás valódi értékét, másfelől ott, ahol ez lehetséges, a kórházi ellátást ki lehet váltani színvonalas járóbetegellátással - fejtegette Éger István.
Ugyanakkor hozzátette, az orvoselvándorlás magas szinten stagnál, a munkaerőhiány tovább nőtt, ezért különösen elfogadhatatlan minden olyan intézkedés, amely egészségügyi dolgozók elbocsátását eredményezné, vagy rontaná a betegbiztonság jelenlegi feltételeit.
Az egészségügy átalakítási terveiről szólva Éger megjegyezte, az eddig megjelenteket nem tekinti koncepiónak, csak tényfeltárásnak, ez így semmiképpen nem oldható meg. Kérdésre válaszolva elmondta, információi szerint nincs szó arról, hogy április elsejével bármi érdemben megváltozna. A reform mikéntjéről tartott egyeztetéseket addig kell lezárni, majd az adatok feldolgozása után, legkorábban novemberre datálható az új rendszer. Arról szó sincs, hogy áprilistól máshogyan működnének a kórházak, mint ahogy működnek - hangsúlyozta Éger István, utalva az államtitkársággal tartott többszöri egyeztetéseire.
Nő a GDP, nőhetne az egészségügyi büdzsé is
A MOK elnöke felidézte, 2010-ben kormányzati célként fogalmazták meg, hogy ha javul a gazdasági környezet, akkor egy százalékos GDP arányos bővülés lesz az ágazatban, a működést illetően azonban ez nem valósult meg, mert az uniós forrásból finanszírozott fejlesztéseket nem szabad ide számítani. Kiemelte, folytatni kell az egészségügyben dolgozók bérfelzárkóztatását, ennek első lépése a 2011-ben befagyasztott mozgóbérek (ügyeleti díjak, túlóra díjak) kifizetése lenne, ami mintegy 10 milliárd forintos költséget jelent.
A sürgősségi orvosi ellátással kapcsolatos MOK állásfogalásról szólva Éger István kifejtette, hibásnak tartják és hibásnak is bizonyult a betegszállítás kiszervezése a mentésből, mert jelentős kapacitásokat vont el, sokszor ez a hiány áll a hátterében a mentők késedelmes kiérkezésének. Megerősítette, a MOK véleménye szerint az alapellátás munkaidőn túli letéteményese a háziorvosi ügyelet, s nem elfogadható, hogy megszüntessék a beteg lakásán történő ellátás kötelezettségét. Éger hangsúlyozta, a kórházi sürgősségi osztályok rendszerének az elterjesztése a jelenlegi munkaerő helyzetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, meghosszabbodott az ellátáshoz szükséges idő és sokszor nem is szakorvos látja el a beteget, ami negatívan érinti a betegbiztonságot.
Szavai szerint nagyon várják a komplex alapellátási törvényt, s bíznak benne, hogy a napokban a tételes érdemi egyeztetés is megkezdődik. A jogszabály elkészítéséhez a MOK a szakmai szervezetekkel együtt számos javaslatot - közte a praxisjoggal kapcsolatos bizonytalanságok felszámolását - is megfogalmazott.