A Tárki 2013. augusztus 30-án kiadott sajtóközleményébe hiba került - hívta fel a figyelmet a társadalomkutató intézet hétfőn - melynek következtében egy kódolási hiba miatt a magyar lakosságnak az ország EU-tagságának megítélésével kapcsolatos véleményét ismertető cikkük helytelenül mutatta be a tényeket.

A kérdés, amelyre a Tárki júniusi lakossági adatfelvétele rákérdezett, a következőképpen hangzott: ön hogy látja, általában Magyarország tagsága az Európai Unióban összességében jó dolog, se nem jó se nem rossz, nem jó dolog, vagy nem tudja megítélni?

A válaszokból az derült ki, hogy változatlanul a magyarok közel harmada, 32 százaléka véli úgy 2013-ban, hogy az EU-tagság jó dolog Magyarország számára, míg bő ötödük, 22 százalékuk ítéli azt rossznak. A válaszadók legnagyobb csoportja, 39 százaléka szerint az EU-tagság se nem jó, se nem rossz az ország számára. Mindez nagyon hasonló a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez.

A Tárki felmérése szerint az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értékelők aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja válaszadó.

Míg a legrosszabb helyzetűeknek, azaz akik nélkülözések vagy havi szintű anyagi gondokkal küzdőknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élők körében több mint kétszeres, 61 százaléka a pozitívan értékelők aránya.

Az átlagosnál (32 százalék) kissé magasabb arányban (35 százalék) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38 százalék) és a dél-dunántúliak (42 százalék), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36 százalék).

Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következő választásokon vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelők a választásokon valószínűleg részt vevők körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58 százalék) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.