A paksi atomerőmű első blokkja 1982-ben kezdett üzemelni, a 30 évre tervezett üzemidő 2012-ben járt volna meg. Ám időközben a négy blokk üzemidejének meghosszabbításról döntöttek, így a blokkok várhatóan 2032-2036 között állanak le, így a. következő húsz évben kell a cégnek kitermelnie a bezárás költségeit is. Egy atomerőmű lebontása ma már nem példátlan esemény, hisz az első hullámban, az ötvenes-hatvanas években épült reaktorokat már leszerelték, ennek ellenére még az atomenergia-iparban sincs ennek a több évtizedes eljárásnak kiforrott technológiája.

A magyar reaktorok bezárása - nem csak a négy paksi, de a Budapesti Műszaki Egyetem oktatórektorának és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének csillebérci kutatóteatorának leállítása - a 2020-2030-es évekre várható, vagyis 2040 után egyszerre több projekttel kell megbirkóznia a magyar cégeknek és hatóságoknak. A lezárás után általában 15-20 évig pihenteik a reaktorokat - addig is gondoskodni kell az őrzésről -, a tényleges leszerelés ezt követően kezdődhet. A cél az, hogy a erőművet száz százalékban eltakarítsák, a területen zöldövezet létesítsenek.

Már évek óta spórolnak

A felkészülés jegyében az elmúlt évtizedekben több intézkedés is történt: 1998-tól életre hívták az államháztartáson belül működő Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amelybe a működő rektorok üzemeltető éves díjat fizetnek, így spórolva a  majdani bezárásra. A legnagyobb befizető értelemszerűen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., amely az elmúlt években rendre évi 19-20 milliárd forintot fizetett az alapba. Ugyanakkor az alapból komoly kifizetések is történtek, hisz - többek közt - jelenleg is zajlik a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építése, a inaktivitású hulladéktároló helyének keresése, valamint a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítőzése. Így míg 2014-ben a pénzügyi alap megtakarításai 19,6 milliárd forinttal nőttek, tavaly ez az összeg már csak 11,4 milliárd forint volt - idén pedig a tervek szerint az alap vagyona nettó 12,7 milliárddal emelkedhet.

A KNPA-ban 2015 december végén 261,3 milliárd forint van - ami csak első látásra tűnik sok pénznek, hisz a készülő tervek szerint a majdani négy paksi blokk lebontásnak költségei 2084-ig elérhetik az 1650 milliárd forintot - vagyis ennek az összegnek - 40 évi működés után - alig 15 százaléka áll rendelkezésre.

Belenyúltak volna a mézes bödönbe

Ebbe az amúgy sem idilli képbe robbant be tavaly októberben egy miniszterelnökségi tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a rezsicsökkentés rövid távú költségeinek finanszírozása érdekében akár fel is függeszthetnék a paksi befizetéseket - így az évi 20 milliárdot az olcsóbb energiaára dotálásra fordíthatnák. Az ügy láthatóan lekerült a napirendről: lapunk kérdésre a Miniszterelnökségen azt közölték, hogy ez az ötlet soha nem volt kormányjavaslat, azt csak a sajtó emelete kormányzati szintre.

Forrás: Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (Nagyobb ábráért kattintson.)
Kép: Napi.hu

A Miniszterelnökség válasza szerint "hogy az olyan nemzetstratégia kérdésekben, mint a rezsicsökkentés, nincsenek olyan "tabu témák", amelyeket már fel sem lehet vetni. Ilyen téma volt a nukleáris alap befizetéseinek átstrukturálása is. A nukleáris alappal kapcsolatos elképzelés egy szakmai vita egyik felvetése volt, tehát téves az a megfogalmazás, hogy ezt a kérdést a kormány elvetette volna, mivel erről a kérdésről a Kormány nem is döntött, azt kizárólag a média emelte napirendre, nem a kormány " - magyarán az ötlet lekerült a napirendről.

Hol van a pénz?

Ettől még nem megnyugtató a helyzet: ugyanis a az erőmű leszerelési költségeit 1655 milliárd forintra teszik a blokkok felszámolását is tervező, százszázalékos állami tulajdonban lévő Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. "tizenharmadik közép- és hosszú távú terve". A terv 2013-ben készült, az akkori árakra diszkontálva is 577,52 milliárd forint költséget jelentet a futamidő végi 1655 milliárdos kiadási keret. Ebből a pénzből áll rendelkezésre jelenleg 261,3 milliárd forint - a hiányzó 1400 milliárdot a következő húsz évben kell megspórolni. Emiatt lett volna rossz megoldás, ha az évi 20-40 milliárd a rezsicsökkentés miatt nem tették volna be az alapba - azt ugyanis a későbbi években kellet volna pótolni.

A nukleáris alap megtakarításaival még egy "gond" van: azok fizikailag nem léteznek - derül ki 2009-ben készült állami számvevőszéki jelentés. A bő százoldalas jelentés (16. oldal) egy lábjegyzetéből derül ki, hogy a nukleáris alap pénzei nem államkötvényben, hanem a kincstári egységes számlán (kesz) pihennek.

A kesz az a számla, ahova költségvetés "napi" bevételei érkeznek és onnan finanszíroznak minden állami kiadásokat. A kesz állománya 750-2000 milliárd forint között ingadozik - ebből a nukleáris alap pénzei elvileg nem elkölthetőek. A kesz az alap pénze után kamatot nem fizet - ezt úgy kompenzálják, hogy a költségvetés kompenzációt utal át a nukleáris lapba. A 2016-os költségvetés alapján idén a 261,3 milliárd forintra az állam 4,7 milliárd forintnyi kamatot fizet - ez 1,8 százalékos kamatnak felel meg -, miközben a jegybanki alapkamat jelenleg az 1,35 százalék, a büdzsé pedig 1,6 százalékos inflációt vár erre az évre.