Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak - azaz egy újabb szakaszába lépteti a már korábban elindított kötelezettségszegési eljárást - amiatt, mert az nem látja el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Ez azokat a személyeket érinti, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik egy harmadik országba való visszaküldésre várnak - jelentette be a brüsszeli testület.
A bizottság véleménye szerint a visszatérésre kötelezett személyek arra kényszerítése, hogy a magyar tranzitzónákban tartózkodjanak, az EU visszatérési irányelve értelmében de facto őrizetnek minősül. A brüsszeli testület megállapította, hogy az élelmiszer-ellátás ilyen körülmények között való elmulasztása nem felel meg a visszatérési irányelv 16. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében foglalt kötelezettségeknek.
A bizottság közleményében emlékeztet, hogy 2019. július 26-án felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak. Mivel a magyar kormány válasza nem oszlatta el a bizottság aggályait, a testület úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és a helyzet sürgősségére tekintettel egy hónapos határidőt írt elő a válaszadáshoz. A brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület egyúttal felkérte a magyar hatóságokat, hogy e határidőn belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, akkor az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy.
A bizottsági közlemény emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már több esetben hozott ideiglenes intézkedéseket, és arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszer-ellátásáról. 2018 júliusában a bizottság eljárást indított Magyarország ellen az EU bírósága előtt a menedékkérők magyarországi tranzitzónákban való őrizetben tartásával kapcsolatban. Az ügy a bíróság előtt jelenleg folyamatban van.
Baj van a hulladékkezeléssel
Az Európai Bizottság csütörtökön 15 tagállamot - köztük Magyarországot - nyomatékosan felszólított, hogy tegyenek eleget a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek. A hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok ugyanis előírják, hogy a tagállamok kötelesek adatokat szolgáltatni az EB-nek.
A mai napig 15 tagállam mulasztotta elteljesíteni a különféle jogszabályokban - többek között az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló irányelvben, az elhasználódott járművekről szóló irányelvben, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben, valamint a hulladékszállításról szóló rendeletben - előírt kötelezettségeit.
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értelmében a tagállamok kötelesek a tárgyidőszak végét követő néhány hónapon belül a bizottság által meghatározott struktúra szerint jelentést benyújtani Brüsszelnek a kitűzött célok megvalósítása felé tett lépésekről. A tagállamoknak részletes leírást is kell mellékelniük a bizottságnak arról, hogy hogyan állították össze az adatokat. A tagállamoknak egyebek mellett jelentést kell készíteniük az adott naptári évben elért újrafeldolgozási szintről, valamint arról, hogy az irányelv mellékletében említett újrafeldolgozási hatékonysági mutatók teljesültek-e. A mai napig Románia, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Málta, Görögország, Svédország, Szlovénia, Litvánia, Hollandia, Spanyolország, Magyarország, Írország és Portugália nem teljesítette e kötelezettségét a 2016. és/vagy a 2017. évre - olvasható az EB közleményében.
A bizottság mindezek a tizenöt tagállamnak felszólító levelet küld, amennyiben azok két hónapon belül nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a bizottság továbbléptetheti az ügyet és indokolással ellátott véleményt adhat ki.
Nem kellett volna!
Az Európai Bizottság csütörtökön Magyarországot - három másik tagállammal együtt - felszólította, hogy tartsa tiszteletben az EU kizárólagos hatáskörét a DNS-profilok, ujjlenyomat-adatok és gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjét illetően. Az EB ezzel kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria, Bulgária, Magyarország és Románia ellen, amiért e tagállamok 2018. szeptember 13-án megállapodást írtak alá 8 nyugat-balkáni országgal a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről.
A bizottság szerint a megállapodás sérti az EU kizárólagos hatáskörét ezen a területen, különösen mivel az érintett adatok tagállamok közötti cseréje az úgynevezett prümi tanácsi határozatok (2008/615/IB és 2008/616/IB tanácsi határozat) hatálya alá tartozik.
Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az uniós testület által megfogalmazott érvekre, különben ennek hiányában a az EB indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.
A gyerekeket jobban kellene védeni
Magyarország szerepel aközött a 13 tagállam között is, amelyeket a bizottság felszólított csütörtökön, hogy juttassa érvényre a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat. Ennek keretében Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lettország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország és Szlovénia kap felszólító levelet, amiért nem hajtották végre a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat.
Az EU szigorú szabályokat ír elő a gyermekek szexuális zaklatásának Európa-szerte büntetendővé tételére vonatkozóan, többek között az elkövetőkre kiróható büntetéseket, a gyermekáldozatok védelmét és legfőképpen az ilyen bűncselekmények megelőzését segítő intézkedéseket. Az irányelv a gyermekek online szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre irányuló különleges intézkedéseket is tartalmaz. A gyermekek szexuális zaklatással és kizsákmányolással szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében valamennyi tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az irányelv rendelkezéseinek - emeli ki a brüsszeli testület közleménye. A bizottság ezért határozott úgy, hogy 13 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indít az irányelv nemzeti jogba való helytelen átültetése miatt. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy választ adjanak a bizottságnak, különben az eljársát tovább léptetve a testület indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.
A légi közlekedésbiztonsággal is gond van
Magyarország indoklással ellátott véleményt kapott amiatt is, mert az EB szerint hazánk nem tartja be a polgári repülés terén végzett légi szállítási műveletekkel kapcsolatos egyes uniós műszaki követelmények és igazgatási eljárásokra vonatkozó rendeletet. A szóban forgó jogszabály részletesen meghatározza a repülőgépekkel, helikopterekkel, ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi műveletek ellenőrzését, ideértve az üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is.
Magyarország elegendő alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni annak ellenőrzését, hogy a szervezetekre, illetve a művelettípusokra alkalmazandó biztonsági követelmények teljesülnek-e. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre. Ha erre nem kerül sor, a bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.
Bíróságra kerül a cigaretta jövedéki adó ügye
Magyarország az Európai Bíróságra kerül amiatt, hogy a bizottság szerint nem alkalmazza a cigaretta esetében előírt minimális uniós jövedéki adómértéket. Az EB megítélése szerint Magyarországnak hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak állt a rendelkezésére, hogy fokozatosan emelje a cigarettára kivetett jövedéki adót, amíg az eléri az előírt küszöbértéket, ám ezt nem sikerült teljesíteni, sőt, a jelenleg alkalmazott jövedéki adómérték sem éri el az uniós küszöbértéket, ami torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának.
A közös uniós szabályozás, amely a belső piac megfelelő működését és az emberi egészség magas szintű védelmét hivatott biztosítani, megköveteli a tagállamoktól, hogy az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60 százalékának megfelelő, de 1000 cigarettánként legalább 90 euró összegű jövedéki adót vessenek ki a cigarettákra. A 60 százalékos szabály nem alkalmazandó, ha a jövedéki adó 1000 darab cigaretta esetében legalább 115 euró.
Az Európai Bizottság egyébként 2019. január 24-én felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet 2019. június 6-án indokolással ellátott vélemény követett. Mivel Magyarország egyelőre nem tett eleget a felszólításoknak, a bizottság most az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.