Megszakadtak a tárgyalások a hallgatók és a kormány között

"A hallgatói önkormányzatok nem hallják a kormány hangját" - mondta a kedd kora délutáni sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a HÖOK vezetőivel folytatott megbeszélése után. Szerinte a kormány az elmúlt hetekben meghallgatta a diákok követeléseit, eltörölték a tandíjat és a keretszámokat is, ellenben a hallgatók nevében tárgyaló egyes szereplők politikai érdekeket követnek, és a tárgyalások megszakításában érdekeltek - írja az Index.

A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe "beleállni". Hozzátette: voltak olyan tagjai a delegációnak, akiket meghívtak, és szívesen beszéltek volna szakmai kérdésekről, és voltak olyanok is, akiket nem hívtak, de elmentek, és abban voltak érdekeltek, hogy szakadjanak meg minél előbb a tárgyalások. Ezt sikerült is elérniük - állapította meg Balog Zoltán aki bízik benne, a diákok minél előbb visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Közlése szerint a rektori konferenciával folyamatos a párbeszéd.

Kiemelte: elképzeléseik szerint egy felülről nyitott rendszerben azok, akik meglépnek egy minőségi ponthatárt, bekerülnek majd az egyetemre, főiskolára. Azt mondta, miniszterként és emberként is felelősséget vállal azért, hogy az elmúlt évi 37 182 állami finanszírozású hallgatóval szemben jövőre legalább negyvenezer diák tanulhasson majd ilyen keretek között, ebben benne van az alap, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés is. Erre szerdán a kormány rendeletben is kötelezettséget vállal majd - hangsúlyozta. Ha többen jelentkeznek, és elérik azt a minőségi pontszámot, amit meghatároznak, akkor többen is lehetnek. A költségvetési források odarendelése azon múlik majd, hogy hányan jelentkeztek, és érték el a ponthatárt. Valószínűsítette, hogy szükség lesz többletforrásokra, de ez akkor derül ki, ha látják, mennyien jelentkeztek. A forrásokat ugyanakkor megteremtik - ígérte.

Egyetlen pont maradt nyitva

A miniszter arra hívta fel a diákokat, hogy vegyék észre a kormány lépéseit, és amennyiben szükséges, folytassák a tárgyalásokat. Balog úgy véli, az elmúlt napok módosításai után egyedül a hallgatói szerződés kérdése maradt nyitva. A miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy másoknak képezzünk orvosokat".

Kérdésre válaszolva azt mondta: "részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük", teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek.

Balog igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok. Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint az orvosképzés lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek - jegyezte meg.

A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal.

A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. "Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják" - fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika.

Csak mellébeszélés volt

Nagy Dávid úgy fogalmazott: kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez. Arra a felvetésre, lát-e esélyt a tárgyalások folytatására, azt mondta: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. Megjegyezte: semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem.

Ugyanakkor "megkaptuk majdnem", hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért - tette hozzá. Kiemelte: nem érzik, hogy ez a mostani helyzet őket nem érintené, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik.

Nagy Dávid szerint attól, hogy a krumplit burgonyának nevezik még krumpli marad, és így van ez a tandíjjal és a keretszámokkal is. Megjegyezte: nem kaptak elfogadható választ a forráskivonásokra sem, és garanciát sem azok megszüntetésére.

Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter politikai hátszelet sejt a tiltakozások mögött, azt mondta: ez teljességgel kizárt, a tandíj ellen, akármelyik párt kormányoz, a fiatalság felemelte a szavát, és ez a jövőben is így lesz.

A HÖOK elnöke elmondta, hogy a középiskolások szerdai demonstrációjával párhuzamosan ülősztrájkot kezd a Parlamenttel szemben. A sztrájk addig tart, amíg nem kapnak tájékoztatást a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról - közölte Nagy Dávid.

 

Több visszautasított meghívás után kedden délben tárgyalóasztalhoz ültek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetői Balog Zoltán erőforrás-miniszterrel. Előzőleg nem volt tisztázva, hogy a Hallgatói Hálózat képviselője is részt vehet-e a megbeszélésen. A miniszter sajtófőnöke kérdésünkre megerősítette, hogy a szervezet egy tagját, Fatér Ambrust beengedték a tárgyalásra, de csak megfigyelői státuszban.

A HÖOK korábban arra hivatkozva utasította vissza Balog meghívásait, hogy egy későbbi időpont lenne alkalmas a tárgyalásra, addig ugyanis a rektori konferenciával, a pedagógus szakszervezetekkel, a középiskolás diákok képviselőivel is egyeztetniük kell, és figyelembe akarják venni az országszerte tartott hallgatói fórumok véleményét is. A HÖOK és Balog Zoltán később abban állapodott meg, hogy december 18-án kedden találkoznak.

Ehhez képest Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve egy (a Fidelitas képviselőiből álló) diákokkal történt nem nyilvános egyeztetés után váratlanul bejelentette: eltörlik a keretszámokat. A tandíjmenetes helyekre pedig mindenki bejuthat, aki eléri a szükséges ponthatárt. A kormány új javaslata szerint aki megszerzi a diplomát és Magyarországon helyezkedik el, annak ingyenes marad a képzés.

A miniszterelnök videóüzenetére válaszul a Hallgatói Hálózat (HaHa) a Facebookon úgy reatált, hogy az érintettek bevonásán alapuló konzultációt nem válthatja fel semmilyen PR akció, csak nyílt tárgyalásokon megszületett átalakítást fogadnak el.

Balog Zoltán a vasárnap tartott kormányszóvivői tájékoztatón ezek után már azt mondta: mivel a kormány szerdán akarja véglegesíteni a döntést, jobb lenne, ha kedd helyett már hétfőn tudna tárgyalni a HÖOK-kal, hogy az ő javaslataikat is bedolgozhassák az anyagba. A HÖOK ezt azzal utasította vissza, hogy a részletek ismerete nélkül nincs értelme tárgyalni. Egyúttal bejelentették, hogy a Hallgatói Hálózat egy képviselője is részt vehet velük a miniszterrel folytatott keddi tárgyaláson.

A felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás az Országgyűlés hétfő késő esti döntésével. A szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapíthatja meg.

Hétfőn döntöttek a keretszámokról

Hétfő este - a hallgatókkal történő egyeztetés előtt - a parlament döntött a keretszámok eltörléséről. Ennek értelmében megszűnik a kormány hatásköre az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszám - vagyis a keretszámok - meghatározására. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is a szakminiszter felelőssége marad, ugyanakkor ez nem a hallgatói létszámok elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.

A döntés értelmében a miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet szabályozza majd, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen pontszámmal lehet bekerülni.

A szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt minőségi feltételek teljesítése között - áll a javaslat indoklásában. Ugyanakkor a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás.

Általános sztrájk jön

Szerdán kezdődő általános diáksztrájk mellett döntöttek hétfőn éjjel Budapesten azok a tüntetők, akik hétfőn délután az oktatási államtitkárság épülete előtt a köz- és felsőoktatás átfogó reformjáért demonstráltak, majd a Kossuth térre vonultak, a Magyar Rádióban beolvastatták a Hallgatói Hálózat hatpontos petícióját, végül hallgatói fórumot tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A néhány száz főiskolai, egyetemi hallgató arról is döntött, csatlakoznak a szerdára tervezett budapesti "télirózsás forradalomhoz", valamint arról, hogy hallgatói fórumot szerveznek szerdán délután a sztrájkhoz kapcsolódóan, illetve kedden megkeresik sztrájkjuk szándékával a középiskolák igazgatóit.

A fórum résztvevői Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet írtak, melyben azt kérték: a felsőoktatási törvény módosítása előtt menjen el a hallgatói fórumukra, hogy tárgyaljanak a felsőoktatást érintő kérdésekről.

A hallgatók kidolgozták annak a videoüzenetnek a szövegét is, amelyet közzétesznek a médiumokban a sztrájkról. Ebben többek között az szerepel, hogy "változást követelünk, a kormány új oktatási tervezetét nem fogadjuk el, követeljük a törvénymódosítás elnapolását", illetve "megalapozott, szakmai döntést, nem egy egy-két-nap alatt összefércelt törvényvázlatot". A kommüniké hozzáteszi: "ha követeléseink nem teljesülnek, szerdán békés, általános sztrájkba kezdünk, és csatlakozásra hívunk minden szimpatizánst és érintettet".

Az eseményen felolvasták a hétfőn késő este megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum  közleményét is, amely szerint a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, a Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat, a pedagógus szakszervezetek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) támogatják a hallgatók által megfogalmazott hat pontot. Ebben a hat pontban követelik a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, a keretszámok visszaállítását legalább a 2011-es szintre (ez 44 ezer államilag finanszírozott felsőoktatási helyet jelent), a forráskivonás levonását, az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződés eltörlését, azt, hogy ne korlátozzák az egyetemi autonómiát, illetve azt, hogy az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a szegényebbeknek is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.

Középiskolások kedden is demonstráltak

A főváros XIII. kerületében található Ady Endre Gimnázium diákönkormányzata ülősztrájkot szervezett kedden a hatodik tanórában a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. A tanulók a középiskola aulájában tanári felügyelet nélkül fegyelmezetten ülték végig a 45 percet, majd kicsöngetéskor tapsoltak, és akinek nem volt további órája, távozott az intézményből. A szervezők az MTI-vel közölték: az 500 tanulóból a hatosztályos rendszerben tanuló 7., 8. osztályos diákok a jogszabályi kötöttségek miatt nem vehettek részt az eseményen, a felsőbb évfolyamoknak pedig mintegy 90 százaléka részt vett az önkéntes megmozduláson, a többieknek a tanárok megtartották az órákat.

Miskolcon a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ diákjai ülősztrájkot tartottak. Fazekas Viktor 12. osztályos tanuló, a tiltakozó akció egyik szervezője az MTI-nek elmondta: demonstrációjukkal szolidaritást vállaltak a tiltakozó egyetemi hallgatókkal és középiskolás diáktársaikkal.

Az ország egyik legrégebben, 1886 óta működő középfokú kereskedelmi iskolájának tanulói kedden az első órára nem mentek be, az épület folyosóin, a tantermek előtt ültek.
Akciónkkal követeljük, hogy a kormány ne tegye lehetetlenné a középiskolások számára a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, ne akarjon - még indirekt módon sem - a családokra elviselhetetlen terhet rovó tandíjat bevezetni - mondták a tanulók. Burkáné Szolnoki Ágnes, igazgató az MTI-nek azt mondta: megértik a tanulókat, elkeseredésüket. A végzősök ilyenkor már a jelentkezési lapok kitöltésén gondolkodnak, most viszont tanácstalanok - fogalmazott.

Ülősztrájk volt a pécsi PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában is.