A várakozásoknak megfelelően Árder Jánost szavazta meg a parlament Magyarország köztársasági elnökének az ellenzéki pártok jelöltjével, Majtényi László volt ombudsmannal szemben.
A Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott a titkos voksoláson. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra 39-en szavaztak. Áder Jánost a második fordulóban választotta ismét államfővé a parlament, miután az első kör - kétharmados támogatás híján - eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.
Csendes évek
Áder elmúlt öt éve csendes volt, főtémája a környezetvédelem volt. Elődjével, Schmitt Pállal szemben nem írt alá minden elékerülő törvényt: ötször is alkotmányjogi vétóval élt. Néha fejtörést okozott a kormánynak, néha csak bábként jelent meg.
Áder János a Fidesz egyik első tagja, szinte közvetlenül a párt 1988-as megalakulása után lépett be a tömörülésbe. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő volt, ezt követően európai parlamenti képviselő, innen hívták haza 2012-ben, miután Schmitt Pál akkori köztársasági elnök plágiumbotrányba keveredett és lemondásra kényszerült.
A Fidesz-KDNP pártszövetség 262 ajánlásával 2012 áprilisában ő lett az egyetlen elnökjelölt és már az első fordulóban - a Fidesz-KDNP kétharmadával - meg is választották.
Ötször vétózott
A köztársasági elnöki pozíció célja ugyan az lenne, hogy ellenőrizze a kormány munkáját, az új alaptörvény alig ad lehetőséget a normakontrollra. Az államfő csak alkotmányos kifogása esetén küldhet törvényeket az Alkotmánybírósághoz, ha politikai aggálya van, az Országgyűléstől kérheti, hogy újra megfontolják a már megszavazott jogszabályokat. Áder az elmúlt 5 évben ötször élt alkotmányos vétójával.
Állásfoglalást kért az új választási törvényről, a földtörvény módosításáról. Tavaly három jogszabályt is megvétozott, márciusban a jegybank- és a postatörvény módosításait, decemberben a közigazgatási perrendtartásokat érintő átszervezéseket. Előbbi váltotta ki a legnagyobb hatást: az MNB alapítványainak 260 milliárd forintnyi költekezése így lett megismerhető, a sajtó több héten át cikkezett arról, hogy a szervezetek milliárdokat költöttek el Matolcsy Györgyhöz közelálló körök cégeinél.
A környezetvédelmet választotta
Köztársasági elnökként saját programja leginkább a környezetvédelemről szólt. Szenvedélyes horgászként felszólalt a vízszennyezés ellen, a 2015-ös párizsi klímacsúcson kérdőre vonta a vezetőket, hogy miért nem léptek fel az éghajlatváltozás ellen. Zöldprogramja miatt a sajtóban többször is felmerült, hogy indulna az ENSZ-főtitkári posztjáért, de Áder ezt minden alkalommal cáfolta.
Majtényi: helyre kell állítani a köztársaságot
Áder ellenjelöltje Majtényi László az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke volt, aki 1995-2001 közötti adatvédelmi biztosi posztot töltött be. Majtényit a Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt támogatta. Az elmúlt hetekben a kormányoldal többször támadta, hogy Soros György magyar származású milliárdostól fogadott el támogatást az általa vezetett intézet.
Majtényi László hétfőn a parlamentben egyebek mellett arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy Magyarországnak vissza kell térnie az 1989-90-es alkotmányozó mozgalom szellemiségéhez, vissza kell térni az erős fékek és ellensúlyok rendszeréhez. Olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.
Majtényi Sólyom László és Göncz Árpád munkáját tekinti mintának, saját programjáról pedig azt mondta, mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni.
Elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. A magánnyugdíjpénztárakra, trafikokra, földekre, az "elcsent tan- és sajtószabadságra", a kultúra szabadságára utalva azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni.
A volt ombudsman megköszönte az őt jelölőknek, hogy hitet tettek rendszerkritikus programja mellett.
Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.