A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett változtatást 132 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők kivételes eljárásban.

A módosítás bevezeti a termelői elosztó hálózat fogalmát, amely lehetővé teszi elosztói tulajdonú, közcélú státuszú és nem engedélyköteles kiserőművek csatlakoztatását - írta az MTI.

Kapcsolódó

Az elosztók - az igénylő kérésére - kötelesek középfeszültségű csatlakozási pontot biztosítani annak a teleknek a határán, ahol a kiserőmű áll. A részletszabályokat kormányrendeletben állapítják meg.

A jogszabály mentességeket is biztosít, így díjmentes például az elosztó hálózathoz és közcélú hálózathoz tartozó szabadvezeték és földkábel legfeljebb 3 kilométer hosszúságban, továbbá a csatlakozási pont biztosításához szükséges átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.

Az indoklás szerint a hazai energiatermelés növelése során kiemelt szerepet kell biztosítani a megújuló energiaforrásoknak, amely elősegíti a hosszú távú energiabiztonságot. A módosítás új munkahelyeket teremt és hosszú távú, megtérülő befektetési lehetőséget biztosít.

Lázár János korábban azt nyilatkozta: a következő években szeretnék növelni a 0,5 megawattos kiserőművek számát, csökkentve ezzel az importfüggőséget. Jogi akadálymentességet és banki hitelt is kínálnak azoknak a földműveseknek, akik naperőművet létesítenek.

Arra kell törekedni, hogy az ország minél kevésbé legyen kiszolgáltatott az áramimportnak, így cél az is, hogy minél nagyobb számban létesüljön nem engedélyköteles kiserőmű. A háztartási méretű erőművek robbanásszerű növekedést mutatnak, a beruházási költségek pedig csökkennek - mondta a parlamenti vitában Bánki Erik (Fidesz).

Józsa István, az MSZP vezérszónoka hosszasan érvelt a megújuló energia felhasználása, így a napenergia és geotermikus energia kiaknázása mellett. Szerinte, ha azt szeretnénk, hogy a napelem-kapacitás az országos hálózatra is számottevő hatással bírjon, akkor nem kellene fél megawattos korlátot szabni, hanem sokkal bátrabban és irányítottabban lenne célszerű ezt megtenni.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka szerint melmúlt nyolc évben a kormány mást kommunikált a megújuló energiával kapcsolatban, mint most, hiszen korábban L. Simon László államtitkár még arról beszélt, hogy a napenergiára nem lehet építeni, mert este is szükség van áramra. Azóta önök is rájöttek, hogy a napenergiában pénz van, lenyúlható pénz, úgy tűnik, hogy a "trafikmutyi, a földmutyi, az atommutyi után itt a következik a szolármutyi" - fogalmazott a politikus, aki szerint a száz milliárdos pályázati forrásra már "nyilván fenik a fogukat" a kormányközeli vállalkozók, oligarchák. A Jobbik nincs ellene a megújuló energiatermelésnek, támogatja a decentralizációt, a helyi, házi energiatermelő berendezések, napelemek, hőszivattyúk, kisebb biomasszakazánok telepítését.

Sallai R Benedek, az LMP vezérszónoka több aggályt is felvetett a javaslattal kapcsolatban: vitatta, hogy a termőföld felszínét célszerű napelemekkel borítani, valamint úgy vélte, hogy a lehetőség nem azokat a kis földterülettel rendelkezőket segíti, akiknek szükségük lenne az ebből származó kiegészítő jövedelemre. A javaslat alapján fél-egy hektáros területre lenne szükség a napelemekhez, ami azonban pont a kis földterülettel rendelkező, jellemzően az ország déli részén, fóliasátrakban gazdálkodóknak nem jelent megoldást.