Szlovénia és Magyarország hasonló növekedési és eladósodottsági kihívásokkal néznek szembe, de sokktűrő képességük eltérő - állapítja meg a Moody's friss elemzése.
Utóbbi kapcsán a hitelminősítő kifejti: a külső sokkokkal szemben a magyar gazdaság érzékenyebb, mint a szlovén, mégpedig a devizadósság magasabb aránya (itthon az államadósság 40 százaléka áll fenn külföldi devizában, Szlovéniában pedig kevesebb mint 20), ráadásul a magyar refinanszírozási igény is jelentősebb (2015-ben a GDP kb. 22 százaléka, szemben a szlovéniai 17 százalékkal).
Megjegyzik ugyanakkor, hogy a külső sérülékenység mindkét ország esetében csökkent, a folyó fizetési mérleg többlete fenntarthatónak bizonyult az elmúlt években, és ez a trend - az erős exportnak és a mérsékelt belföldi keresletnek köszönhetően - minden bizonnyal az idén is folytatódik. Magyarországot emellett a jelentős - 35 milliárd euróra rúgó és a GDP 35 százalékát kitevő - devizatartalék, Szlovéniát pedig az eurózóna-tagsága révén elérhető olyan eszközök segítik, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).
Egy főre jutó GDP (PPP, USD)
Az elemzés szerint mindkét országra igaz, hogy strukturális tényezők korlátozzák a gazdaság növekedési potenciálját. Szlovénia gyengélkedése kitarthat, a vállalati szektor egy részének talpraállása még éveket vehet igénybe, míg Magyarországon a munkaerőpiac merevsége és az üzleti környezet gyengesége jelent kihívást. A vártnál tempósabb 2014-es növekedést - amelyet mindkét országban az erősebb állami költekezés, az EU-források fokozottabb felszívása okozott - a következő években nemigen lehet megismételni.
Átlagos (várható) reál GDP-növekedés (%)
A bankszektor továbbá Magyarországon és Szlovéniában is gyenge, amelyek hitelezési oldalról nem tudják megtámogatni a növekedést. A nem teljesítő hitelek (npl) aránya várhatóan nem romlik az idén: ez Magyarországon a bankszektort érintő kormányzati intézkedések hatására javulást, Szlovéniában pedig stabilizálódást jelenthet. (Itthon 2014 első negyedében a Moody's szerint 21,3 százalék volt az npl-arány, Szlovéniában pedig a harmadik negyedévben 15,7 százalék.)
Bár a szlovén növekedési kilátások mérsékeltek, az export diverzifikáltsága - ezen belül is a magas hozzáadott értékű niche termékek - támogatja a gazdaságot, míg a magyar exportőrök árversenyképességét a rugalmas árfolyam, a gazdaság egészét pedig az MNB növekedési hitelprogramja is segíti.
Az export szerkezete
Mindkét ország államadóssága jelentős marad 2015-ben: a GDP-arányos mutató Magyarország esetében lassan 76 százalékra csökkenhet, míg Szlovéniában az idén 83 százalékon tetőzhet (utóbbi a gazdaságösztönzési lépések és a bankok feltőkésítése miatt 2009 óta nőtt).