A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Mit szól a magyar Sólyon légitársaság indulásához? Életrevaló ötletnek tartja?
− Egy új légitársaságot indítani most üzletileg nem biztos, hogy jó döntés, inkább a bátor jelzőt használnám.

− Ön is bízott egy magyar nemzeti légitársaságban, sőt nyereséges működést vetített előre a Malév esetében is!
− Ez igaz, de a helyzet akkor alapvetően más volt. Most egy sor nemzeti légitársaság − így a cseh és a lengyel − van csőd közelben, tíz légicég esetében pedig a tiltott állami támogatást vizsgálja az unió. Egyedül akkor van esély a cég életben maradására, ha komoly tőke áll az új vállalkozás mögött, s nem kényszerül gyorsan nyereséges működésre.

− A Sólyom esetében egymilliárd euróról beszélnek...
− Ezt nem hallottam, de ha így van, akkor látok esélyt a sikerre.

− Az AirBalticot két év alatt nyereségessé tudta tenni. Miben különbözött a lett cég megmentése a Malévtól, ahol szintén ugyanezt várták el öntől?
− Valóban végveszélyben érkeztem Rigába: 72 órával a járatok leállítása előtt hívtak ide. De a lett kormány határozott volt: egy kilábalási stratégiát kértek, majd azt, hogy valósítsam meg. Miután ez megtörtént, most, a harmadik évben már a növekedésre kell koncentrálni.

− Miből állt a kilábalási program?
− A dolgozók közel felét el kellett küldeni, az öt géptípust pedig kettőre csökkentettük. A gépek felétől megszabadultunk, így most csak 19 géppel repüljük a több mint hatvan célállomást.

− Ilyen egyszerű csak visszatekintve lehet a válságmenedzselés! A lett kormány komoly anyagi áldozatot is vállalt. Ezt nem vizsgálják Brüsszelben?
− A korábbi magántulajdonost lépésről lépésre szorították ki. Az alaptőke-emelésben ugyanis utóbbi már nem akart részt venni, így lett száz százalékban állami tulajdonú cég az AirBaltic. A Malévval ellentétben itt nem kölcsönökről, tiltott támogatásról volt szó, ezt az unió is megértette, ennek ellenére most is vizsgálják az ügyet. Alapvető különbség az is, ha netán mégis tiltott támogatásnak minősítenék a tőkeemelést, akkor a cég ezt az összességében 40-42 milliárd forintnyi állami pénzt vissza tudná fizetni − nem úgy, mint a Malév. Ráadásul a lett kormány nem szól bele a napi működésbe.

− Ezt a magyar tapasztalatok ismeretében elég nehéz elhinni...
− Pedig így van. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság is három-három tagú. Egyikben sincs politikai kinevezett. Csak szakember! A "számokat" hozzuk, így mindenki elégedett. Az ötéves kilábalási programot rendre és idő előtt teljesítjük, így már 2014-ben nyereségesen tudunk működni. Az első nullszaldós hónapot idén augusztus helyett áprilisban zártuk − s mindezt úgy, hogy a balti piacon itt van a Ryanair és a WizzAir is.

− Mivel tudnak versenyre kelni a fapadosokkal?
− A lízingdíjak és a földi kiszolgálás csökkentésével és a költségek lefaragásával. A kerozin számla "fogyasztásában" nagy előrelépés volt a gazdaságtalanul üzemelő Fokker gépek kivonása és a korábbi öt géptípus kettőre csökkentése. Két év múlva belépnek a teljesen új konstrukciós CS300-as Bombardier gépek, amelyek 16 százalékkal takarékosabbak, mint a mostani típusok, de addig is minden fillérért "lehajolunk".

− A fapados modellel hogyan tudnak versenyképesek maradni?
− Minden hasznos tapasztalatot átveszünk versenytársainktól. Rugalmas menetrendet vezettünk be: ha egy járaton csökken az utasok száma, kisebb, turbó propelleres gépeket állítunk forgalomba a nagyobb sugárhajtású Boeingek helyett, a takarítást a személyzet végzi külföldön, a mobil becsekkolás pedig már meghaladja az 50 százalékot.

− Vagyis úgy működnek, mint a fapadosok.
− Sok tekintetben igen, de nekünk például öt jegykonstrukciónk van, s ebből csak egy olyan, ami a fapadosoknál megszokott, vagyis hogy az ülésen kívül mindenért fizetni kell.

− Miért működtetik a business osztályt, amikor Európán belül már szinte mindenki megszüntette?
− Utasaink fele orosz, ők igénylik és meg is fizetik. De ebben is rugalmasak vagyunk. Ha nincs business utas, akkor a gépen csak turistaosztály működik.

− Budapesten kívül a Hévíz-Balaton Airportra is közlekedtetnek járatokat. Elégedettek ezekkel?
− A budapesti járattokkal feltétlenül, a nyári menetrendben szereplő sármelléki reptér esetében más a helyzet. Észak-Európában április óta tart az igen meleg, nyári idő, ezért a lettek nem utaztak meleg célpontokra − így a Balatonhoz sem −, hanem inkább otthon maradtak. A máltai, ciprusi és rijekai járatok is rosszabbul teljesítettek a tervezettnél. Ezért meg kell gondolnunk, hogy a 2014-es menetrendben maradjanak-e.

− ... és ön marad az AirBaltic élén?
− Ez még nyitott kérdés. A kitűzött célokat rendre teljesítettük, most tárgyalok szerződésem még egy évvel való meghosszabbításáról.