Megszólalt Brüsszel - ezt kell tennie Magyarországnak! (frissített)

További intézkedések szükségesek a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez az Európai Bizottság (EB) szerint. Az uniós testület szerdán tette közzé a 2015-16-ra vonatkozó országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait, amelyekben tagállami intézkedéseket sürget a foglalkoztatás bővítése és a növekedés ösztönzése érdekében.

A mai csomag részeként a bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktummal kapcsolatos, egyes tagállamok államháztartási helyzetére vonatkozó ajánlásokat is elfogadott. Összességében a szerdán elfogadott dokumentumok ambiciózus uniós gazdasági iránymutatás- és prioritáscsomagot képviselnek - derül ki az uniós testület közleményéből.

A brüsszeli elemzés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) vonatkozásában Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy van egyensúlyhiány, amely határozott szakpolitikai intézkedéseket és nyomon követést tesz szükségessé, viszont továbbra sincs szó túlzottdeficit-eljárásról. Érdekesség, hogy az EB Németország esetében is ugyanezt mondja.

 

Kritikák és kockázatok

Az EB kiemeli: az ajánlások az egyes országok helyzetéről készített részletes elemzéseken alapulnak. Az egyes országokra szabott útmutatások a tagállamokkal folytatott nyílt párbeszéd során nyerték el végső formájukat, amelyek az EB országjelentéseiben foglalt elemzésekre és a tagállamok által áprilisban benyújtott nemzeti reformprogramokra, stabilitási és konvergenciaprogramokra támaszkodnak, de figyelembe veszik a bizottság legfrissebb, tavaszi előrejelzésének adatait is.

A dokumentum megemlíti, hogy a magyar kormány a legfrissebb konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2015-ben 2,4 százalékra, majd 2017-ben és 2018-ban 1,7, illetve 1,6 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság pedig 2015-ben 74,9 százalékról 2018-ra 68,9 százalékra mérséklődik. A bizottság szerint a makrogazdasági környezet alapján 2016-ig megvalósítható a költségvetési terv, ez után pedig tovább javulhat a helyzet. A bizottság azonban azt is hozzáteszi ehhez, hogy 2016 utáni időszak költségvetési terveinek megvalósításához szükséges intézkedések nincsenek megfelelően konkretizálva. A bizottság 2015-ös tavaszi előrejelzése mind a strukturális egyensúly alakulása, mind a kiadások nettó növekedése terén jelentős kockázatokat lát, ezért 2015-16-ra további intézkedéseket tart szükségesnek.

Állami részesedés a bankszektorban = jelentős kockázat

A bankszektor nehézségei nem enyhültek az elmúlt 12 hónapban, különösen a piaci alapú hitelezés, illetve a hatékonyabb portfóliótisztítás terén. A banki hitelezés 2013 közepétől elsősorban támogatott intézkedésekre támaszkodott, beleértve a kis- és középvállalati hitelezés mintegy 40 százalékos arányát. A bizottság meglátása szerint a nagy adó- és szabályozási terhek, valamint a nemteljesítő hitelek magas aránya miatt nincs elég ösztönzés a bankok számára a normális, nem támogatott hitelezési aktivitás növelésére.

Bár Magyarország külső kitettsége jelentősen csökkent a devizahitelek forintosítása révén, ám a háztartások devizaadóssága még mindig a fő ok a nemteljesítő hitelek nagy aránya mögött. A közelmúltban elfogadott jogszabályok ugyanis nem a bajba jutott adósokat célozták, így a nemteljesítő hitelek által generált problémákra vélhetően nem is jelentenek megoldást. A hatékony portfólió-tisztítást egyebek között a végrehajtás, illetve az ügyek bírósági vagy peren kívüli rendezésének hiányosságai nehezítik.

A dokumentum említést tesz arról is, hogy az elmúlt egy évben a magyar kormány folyamatosan növelte a közvetlen részesedését a bankszektorban. A bizottság szerint az állami tulajdonon keresztül végrehajtott bankszektori beavatkozások jelentős pénzügyi kockázatokkal járhatnak, még akkor is, ha ezek a megoldások csak átmenetiek.

A legutóbbi adózási intézkedések a bizottság szerint a szektorspecifikus társasági adók részarányának növeléséhez történő visszatérést jelzik. Az adózás kiszámíthatatlansága és esetlegessége viszont torzítja a beruházások szektorok közötti eloszlását. A bizottság megjegyzi továbbá, hogy az utóbbi időszak több új intézkedése ellenére uniós összehasonlításban az alacsony jövedelmű rétegek egyes csoportjainak adóterhe továbbra is a legmagasabbak között maradt. Különösen igaz ez az egyedül élőkre.

Az adóelkerülés és az áfacsalás visszaszorítására legutóbb tett intézkedéseket a bizottság javaslatai szerint az adóbeszedés adminisztratív hatékonyságának növelésével, a kis- és középvállalatok adminisztratív terheinek enyhítésével kellene kiegészíteni.

Aggodalomra okot adó korrupció

A jelentés megjegyzi egyebek mellett, hogy a közigazgatást, a döntéshozatalt és a közbeszerzéseket érintő korrupció és átláthatatlanság még mindig aggodalomra ad okot. A közbeszerzésekben a verseny alacsony szintje és a közvetlenül odaítélt megbízások 2014-ben is fennmaradtak. A közbeszerzési rendszer átszervezése megkezdődött tavaly, amelynek a folyamatát a bizottság kiemelten nyomon követi - teszi hozzá a dokumentum.

A szegénység még mindig borzasztóan magas

A dokumentum megállapítja, hogy összességében ugyan javult a foglalkoztatás 2014-ben Magyarországon, de jelentős nehézségek maradtak a 2011 óta jelentősen kiterjesztett közmunka miatt, miután az intézkedés nem bizonyul hatékonynak a munkanélküliek aktív munkaerőpiacra történő visszavezetésében, ez pedig torzítja a munkaerőpiac működését. A rendszer finanszírozásának költsége az elmúlt négy évben megnégyszereződött, a GDP 0,8 százalékára növekedett, és az előrejelzések szerint 2018-ra a mostaninak a duplájára emelkedik - elszívva ezzel a forrásokat az ennél sokkal hatékonyabbnak bizonyuló aktív munkaerő-piaci eszközöktől (pl. képzések). A programból való eredményes kilépés aránya 13,8 százalékos volt 2014 első felében, ami arra utal, hogy a rendszer nem szolgálja kellő hatékonysággal a munkanélküliek visszavezetését a munka világába.

A bizottsági dokumentum most is megjegyzi, hogy a munkanélküli ellátás időtartama továbbra is három hónap maradt, ami nincs összhangban az új munkahely megtalálásához szükséges átlagosan több mint egy éves időtartammal.

Bár több olyan intézkedést elfogadott a magyar kormány, ami a romák munkaerőpiacra történő integrálását segíti, sőt, egy monitoring rendszert is bevezettek, ám az olyan koordinált intézkedések, amelyek a szegénység jelentős csökkentését eredményezték, még mindig hiányoznak. A bizottság emellett azt is megjegyzi, hogy a szegénységi trendek mérsékelt javulást mutatnak, ám a szegénység még mindig borzasztóan magas főleg a romák és a gyermekek körében.

Történt némi előrelépés a roma gyerekek oktatásában, egy rendszerszemléletű program kidolgozása azonban még várat magára - állapítja meg az Európai Bizottság 2015-ös magyarországi gazdaságpolitikai ajánlásában.

Mit kellene tenni?

Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.

A bizottság emellett egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, hárítsa el az akadályokat a piaci alapú portfóliók megtisztításának útjából - azaz jelentősen csökkentse a bankszektorban a megnövekedett állami tulajdonszerzésből fakadó függő kötelezettségek kockázatait.

A javaslatok között szerepel a torzító jellegű szektorális adók csökkentése. Brüsszel azt kéri, hogy a magyar kormány szüntesse meg az igazságtalan belépési korlátokat a szolgáltató szektorban - beleértve a kiskereskedelmi ágazatot.

Csökkentse az alacsony jövedelműek adóterheit az adóztatással a növekedésre kevésbé torzítóan ható területek felé történő elmozdulással. A bizottság szorgalmazza, hogy az adócsalás ellenni küzdelem folytatását, valamint javasolja a megfelelési költségek csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését.

Emellett az EB javasolja a közbeszerzés terén azon struktúrák megerősítését, amelyek a versenyt ösztönzik, hozzájárulnak az átláthatóság javulásához és tovább javítják a korrupcióellenes keretszabályozásokat.

A bizottság javasolja, hogy a kormány a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, amelyek elősegítik az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést, integrálást. Az EB szerint javítani kell továbbá a szociális támogatások és a munkanélküli juttatások megfelelő szintjének és fedezetének biztosításán.

A fentiek mellett Magyarországnak javítania kell a hátrányos helyzetű csoportok - különösen a romák - részvételén a közoktatásban, célzott oktatói tréningekkel javítani kell ezen csoportok támogatását. Erősíteni kell az oktatás különböző szintjei és a munkaerő-piac közötti átlépést segítő intézkedéseket, továbbá javítani kell az alapvető kompetenciák oktatását.

Prioritások az ajánlások mögött

Az Európai Bizottság 26 ország, valamint az euróövezet egésze számára fogadott el ajánlásokat, amelyek négy prioritást tükröznek.

• Egyrészt a beruházások növelését a jövőbeli növekedés elősegítése érdekében - ez szükségessé teszi a finanszírozást és a beruházási projektek megindítását gátló akadályok felszámolását, valamint az EB 315 milliárd eurós európai beruházási tervének gyors végrehajtását.
• Másrészt a termelékenységet, a versenyképességet és a beruházásokat fokozó, ambiciózus termék-, szolgáltatás- és munkaerő-piaci szerkezeti reformok végrehajtását.
• Harmadrészt a stabilizáció rövid távú és a fenntarthatóság hosszú távú szempontját egyensúlyban tartó felelős költségvetési politika érvényesítését. Utóbbival kapcsolatban a bizottság kiemeli, hogy a magas hiánnyal vagy adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük mérlegeik rendbetétele érdekében, míg a nagyobb fiskális mozgástérrel rendelkező tagállamokban intézkedéseket kell hozni a termelő beruházások előmozdítására. Az államháztartás belső szerkezetét érintő változásoknak a növekedés támogatását kell szolgálniuk.
• A negyedik prioritás a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem megerősítése a polgárok egész életen át tartó foglalkoztathatósága, támogatása és védelme, valamint az erősebb társadalmi kohézió - mint a fenntartható gazdasági növekedés kulcseleme - biztosítása céljából.

És a többi...

A bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy Málta és Lengyelország esetében zárja le a túlzottdeficit-eljárást (edp), miután mindkét ország korrigálta a túlzott mértékű hiányt. Lengyelország esetében a bizottság azt állapította meg, hogy az államháztartás hiánya 2014-ben meghaladta ugyan a 3 százalékos referenciaértéket (a GDP 3,2 százaléka volt), de a nyugdíjrendszer 1999-es reformjának hatásai máig érezhetők, jóllehet egy 2013. decemberi törvény visszafordította a reformot. Ha ezeket az 1999-re visszavezethető nettó költségeket figyelembe vesszük, a GDP 3 százaléka alatti hiány adódik 2014-ben (2015-ben pedig 2,7 százalék). Következésképpen a bizottság megítélése szerint Lengyelország tiszteletben tartja a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt deficitkövetelményt.

Máltán 2014-ben 2,1 százalékra csökkent az államháztartási hiány, 2015-2016-ban pedig 3 százalékos hiány várható. Málta az adósságkritériumot is teljesítette 2014-ben, ami előfeltétele volt az eljárás megszüntetésének.

Az Egyesült Királyság a bizottság szerint nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. decemberi tanácsi ajánlásokban előírt cél, a túlzott hiány 2014-2015-re történő korrekciója érdekében. Ennek oka, hogy a tényleges költségvetési kiigazítás alatta maradt a GDP 1,75 százalékában meghatározott ajánlott éves átlagos kiigazításnak, és a tavalyi hiány 5,2 százalék volt. A bizottság ezért azt ajánlja, hogy a Tanács további két évvel, a 2016-2017-es pénzügyi évig hosszabbítsa meg a 3 százalékos GDP-arányos deficitcél elérésére rendelkezésre álló időt.

A bizottság Finnország esetében megállapította, hogy az ország a Stabilitási és Növekedési Paktumnak sem az adósságkritériumát, sem a deficitkritériumát nem teljesíti. Az edp esetleges elindításáról heteken belül döntés születhet.

Jelenleg Franciaország is a túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A francia kormány a 2015. évi stabilitási programja alapján a túlzott hiány kiigazítását 2017-re tervezi, összhangban a  Tanács által 2015. március 10-én elfogadott ajánlással, amelyben a testület 2015. június 10-i határidőt szabott Franciaországnak szükséges intézkedések elfogadására.

Az uniós miniszterek júniusban vitatják meg az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket azt követően az uniós tagállamok állam- és kormányfői hagynak jóvá június 25-26-án. A dokumentumok hivatalos elfogadására júliusban kerül sor. Ezt követően a tagállamok feladata, hogy végrehajtsák az ajánlásokat, beépítve azokat nemzeti szakpolitikáikba és 2015-2016-os költségvetési terveikbe.