Idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében. A magyar költségvetési hiány a testület számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz - korábban 2014-re még 2,9 százalékkal számoltak. Az államadósság szintje 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.
A magyar kormány az idén 2,7, jövőre 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A 3 százalékos 2014-es prognózis nem jelenti azt, hogy Magyarország visszakerülne a túlzottdeficit-eljárás alá, hiszen ahhoz az kell, hogy a tényadat legyen 3 százalék fölött - ha ez a veszély fenyegetne az évközi adatok alapján, a kabinet minden bizonnyal megtenné a szükséges kiigazító lépéseket. A kormány valószínűleg hamarosan kiad egy olyan közleményt, amelyben kiáll saját hiányprognózisának tarthatósága mellett.
| Magyar kormány | Európai Bizottság | |||||||
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | |
| GDP növekedés (százalék, év/év) | -1,7 | 0,9 | 2 | 2,3 | -1,7 | 0,7 | 1,8 | 2,1 |
| Infláció (százalék, év/év) | 5,7 | 1,9 | 2,4 | 3 | 5,7 | 2,1 | 2,2 | 3 |
| Folyó fizetési mérleg (a GDP százalékában | 1,6 | 3,2 | 3,3 | 3,1 | 1,1 | 3 | 2,7 | 1,8 |
| Állami költségvetés egyenlege | -2,7 | -2,7 | -2,9 | -2,6 | -2 | -2,9 | 3 | -2,7 |
| Forrás: Európai Bizottság, Őszi előrejelzés 2013 | ||||||||
Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy a 2014-es hiány teljesülését fenyegetik kockázatok, illetve azt a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy feszített a költségvetés. A deficit szempontjából fontos rizikó lehet például a digitális átállás miatt felszabaduló frekvenciák értékesítésének megcsúszása. Ez ugyanis azt eredményezheti - persze csak akkor, ha nem születnek további korrekciós lépések -, hogy a bűvös három százalék fölé csúszik a deficit. A frekvenciaértékesítésekből a kormány 120 milliárdos bevétellel számolt 2014-ben, ám iparági becslések szerint ez a 120 milliárdos terv túlzó, a reális ár inkább a százmilliárdhoz lehet közelebb.
A bizottsági prognózist megelőző várakozásokról és a költségvetési kockázatokról szóló cikkünk itt olvasható.
Kockázatok a hiánycél körül
A Bizottság a pedagógus-béremeléssel, az egyszerűsített cégadóformák növekvő fiskális költségeivel, továbbá a családi adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztésével indokolta a 2014-es hiányprognózis 0,1 százalékpontos megemelését. Ezeket ugyanakkor részben ellensúlyozza a közszféra legnagyobb részét érintő bérbefagyasztás, az e-útdíj többletbevétele, az adóbeszedés hatékonyságjavulása, továbbá a gazdasági növekedés hatása. A testület aláhúzta: a prognózis arra a fontos feltételezésre épül, hogy a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli tartalékot és a GDP 0,1 százalékával egyenlő általános tartalékot nem költi el a kormány. Ez a feltételezés viszont azt jelenti, hogy e téren is jelentkezhetnek kockázatok, az idén például szorgalmasan elkezdte megcsapolni a tartalékot a kabinet.
A jelentés külön kitér arra, hogy a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Ehhez sorolják a húsáfa esetleges csökkentésének kérdését (bár ez az intenzív lobbitevékenység dacára egyelőre nem szerepel a kormányzati előterjesztések között, illetve Rogán Antal fideszes képviselő is azt jelezte, csak akkor lehet róla szó, ha nem veszélyezteti a költségvetés egyenlegét - a szerk.), a családi juttatások kiterjesztése, illetve a devizahitelesek mentését szolgáló intézkedések hatása. (Utóbbi kapcsán kérdés, hogy a Fidesz által hétfőn bejelentett, a kormány által is támogatott, a költségvetésnek érdemi terhet nem jelentő árfolyamgát-kiterjesztésen túl lesz-e további intézkedés. A szerk.)
Biztató jeleket mutat Európa
Ami az európai gazdaság egészét illeti, az Európai Bizottság szerint az a válságból való kilábalás biztató jeleit mutatja. A 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nőtt az európai gazdasági teljesítménye, és az év hátralévő részében is nőni fog a GDP reálértéken - írta a 160 oldalas jelentést összegezve a brüsszeli testület. A mellékelt táblázatokból kiderül: az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében zéró lesz a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése. Az euróövezetben 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak.
| EU | EU | EU | EU | Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna | |
| Mutató | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
| GDP-vált. (%, év/év) | -0,4 | 0,0 | 1,4 | 1,9 | -0,7 | -0,4 | 1,1 | 1,7 |
| Infláció (%, év/év) | 2,6 | 1,7 | 1,6 | 1,6 | 2,5 | 1,5 | 1,5 | 1,4 |
| Munkanélküliség (%) | 10,5 | 11,1 | 11 | 10,7 | 11,4 | 12,2 | 12,2 | 11,8 |
| Államházt. egyenleg (GDP %-ában) | -3,9 | -3,5 | -2,7 | -2,6 | -3,7 | -3,1 | -2,5 | -2,4 |
| Bruttó államadósság (GDP %-ában) | 88,6 | 89,7 | 90,2 | 90,0 | 92,6 | 95,5 | 95,9 | 95,4 |
| Folyó fizetési mérleg (GDP %-ában) | 0,9 | 1,6 | 1,7 | 1,8 | 1,8 | 2,7 | 2,9 | 3,0 |
| Forrás: Napi.hu, Európai Bizottság | ||||||||
Az előrejelzés szerint 2013-ban még csökkennek a beruházások, valamint nő a munkanélküliség és az államadósságok átlaga, de 2014-ben már nőni fognak a beruházások és a GDP, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lelassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása.
A munkanélküliségi ráta 12,2 százalék lesz az euróövezetben és 11,1 százalék az EU-28-ak átlagában, a GDP-arányos államadósság pedig 95,5 százalékra várható az eurózónában és 89,7 százalékra az unió egészében az Európai Bizottság előrejelzése szerint. 2014-ben viszont már nőni fognak a beruházások és a GDP, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása. A tagállamok államháztartási hiányának átlaga 2014-ben 3 százalék alá csökken az idei 3,1 százalékról (euróövezet), illetve 3,5 százalékról (EU-28).
Itt a fordulópont
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kedden Brüsszelben a testület előrejelzését ismertetve kijelentette: fordulóponthoz ért az európai gazdaság.
Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja - közölte a finn biztos. Rehn ugyanakkor hozzátette: "túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért".
A makrogazdasági egyensúlytalanságok eltűnőben vannak, várhatóan lassan erősödik a belső kereslet, 2014-2015-ben már ez lesz a gazdasági növekedés motorja, miközben az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló kivitele gyengül - állapította meg az Európai Bizottság. Ugyanakkor az egyensúlytalanság elleni lépések néhány tagállamban továbbra is visszavetik a beruházásokat és a fogyasztást. Miközben a pénzpiaci helyzet jelentősen javult, és a sebezhető országok állampapír-hozamai csökkentek, ez egyelőre nem érzékelhető a reálgazdaságban. A pénzpiacok továbbra is törékenyek, és alapvető különbségek vannak a tagállamok között - hangsúlyozta a brüsszeli testület rendszeres gazdasági-pénzügyi előrejelzéseinek idei harmadik, őszi fejezetében.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tájékoztatójában elmondta, hogy alapvetően három tényező segítette az euróövezetet és az Európai Uniót gazdasági helyzetének javulásához: a belső kereslet növekedése, beleértve a beruházások növekedését, az export növekedése, valamint a globális gazdasági környezet alakulása. Az utóbbi azonban a feltörekvő térségek gazdasági növekedési ütemének lassulása miatt kevésbé kedvezően hat az európai gazdaságra, mint az elmúlt években.
Az európai gazdasági növekedés külső kockázatai tehát erősödtek, amit a feltörekvő térségek lassuló növekedési üteme mellett az Egyesült Államokban az adósságplafon kérdésében kialakult politikai szembenállás is súlyosbított - mutatott rá beszámolójában Rehn.
Az európai és euróövezeti infláció csökkent az idén elsősorban a fogyasztói árakra a gyenge kereslet miatt ható alacsony nyomás következtében. A deflációs kockázat azonban elenyésző, a maginfláció 2014-ben és 2015-ben 1,5 százalék körül stabilizálódhat - jelezte Rehn.