Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján pénteken közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Lichtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolják, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI megkeresésére elmondta, hogy a Norvég Alap Magyarországon 12 programterületen 40 milliárd forint értékben finanszíroz. A norvég kormány most arról döntött, hogy amíg meg nem győződik arról, hogy az általuk megfogalmazott elvárások mentén működik az átalakított magyarországi intézményrendszer, addig felfüggesztik a Magyarországnak szánt kifizetéseket abban a kilenc programban, amelyben a magyar kormányzat a közreműködő.

Kapcsolódó

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: azt kérik, hogy a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil - mondta.

A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját, a megbeszélések folynak, szakértői egyeztetések már voltak és lesznek a következő hetekben is, egy-másfél hónap alatt végére lehet jutni az ügynek - mondta Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.

A bibi csak az, hogy az esetre rálátó szakértők a Nol.hu-nak azt mondták: a Norvég Civil Támogatási Alap (ami miatt Lázár János már több levelet váltott a norvég EU-ügyi miniszterrel) működésének felfüggesztésére nincs precedens, és a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs is köze. A Norvég Civil Támogatási Alap működését egy olyan szerződés szabályozza, amely Norvégia, Izland és Liechtenstein, illetve az EU között született (a felzárkóztatási alap azokból a befizetésekből táplálkozik, amelyek fejében a három ország anélkül is az európai gazdasági térség tagja lehet, hogy belépne az EU-ba), itt tehát a magyar kormány nem számít szerződő félnek.

Magyarország egyébként az Alapok harmadik legnagyobb kedvezményezettje a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A norvég adatok szerint a jelenlegi pályázati időszakban az ország 153,3 millió euró (mintegy 46 milliárd forint) lehívására jogosult, amelyből eddig 12 millió eurót (mintegy 3,6 milliárd forint) fizettek ki. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése.