Simor András jegybankelnök a 25 bázispontos vágást eredményező kamatdöntő ülés után megtartott tájékoztatóján arról számolt be, hogy ismét szűk többség határozott a monetáris enyhítésről (azaz ezúttal is 4:3 lehetett a szavazatarány, a külsős tagok javára), alternatívaként pedig a tartás merült fel.
Az elmúlt félév forgatókönyve ismétlődött meg az utolsó olyan kamatülésen is, ahol Simor András jegybankelnök utódjának nevét még nem ismerhette a nyilvánosság. Két javaslatot tárgyalt az ülésen a tanács, ami végül - a Simor által többször hangsúlyozott - "szűk többséggel" döntött a 25 bázispontos vágás mellett, így holnaptól 5,5 százalékos a hatályos alapráta.
Simor ugyanazokat az érveket fogalmazta meg, mint az előző ülésen, e szerint az inflációra rövidtávon kedvezően hatnak a szabályozott hatósági árak csökkentése, ám középtávon inflációs kockázatot jelenthet a vállalatok alkalmazkodása a termelési költségek emelkedéséhez. Bár a Tanács többsége szerint jelentős a gyenge belső kereset árvisszafogó hatása, amit meg is erősít az MNB vizsgált időhorizontra vonatkozó prognózisa a negatív kibocsátási rés fennmaradásáról, illetve az ebből következő kapacitásfeleslegről. Így a vállalatok költségeinek emelkedése visszafogottan jelentkezhet az árakban, ugyanakkor negatívan hatnak a foglalkoztatásra és a beruházásokra. Mindkét területen stagnálást, vagyis 10 százalék fölötti munkanélküliséget és visszafogott beruházási aktivitást jósol a jegybank. A GDP összetevői közül továbbra is egyedül az export lesz képes érdemben hozzátenni a növekedéshez, bár a várakozások szerint gyengülni fog a külső kereslet is. Bár a reáljövedelmek idén várhatóan nem esnek tovább, érdekes, hogy Simor a gazdaság potenciális növekedésének zuhanásáról azt mondta, hogy azért nem csak a válság a felelős.
A jegybank mindenesetre nem felelős, ezt igyekezett demonstrálni az MNB elnöke, amikor összegezte azokat a válságkezelő eszközöket, amiket elnöksége idején vetett be a recesszió elkerülésére: tartalékrátát csökkentett, kiszélesítette a fedezeti kört, forinthitel keretet és deviza-csere ügyletet biztosított a bankrendszer rendelkezésére, illetve beavatkozott a befagyott piacokon, például az állampapír és a jelzálogpiacon is.
A közleményben is szerepelt, és Simor András külön hangsúlyozta, hogy a Tanács jelen ismeretei alapján - egységesen - ítélte elegendőnek az eddig alkalmazott eszközöket; nem-konvencionális lépéseket pedig csak akut pénzpiaci zavarok esetén lát bevethetőnek.
Magyarország kockázati megítélése összességében nem változott az elmúlt hónapban, bár egyes mutatók vegyesen változtak. További kamatvágásra akkor lát teret a Tanács, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a jegybanki céllal.
Újságírói kérdésre Simor elmondta, hogy az MNB megfogalmazta véleményét az ÁKK tervezett betétgyűjtéséről. Ebben a versenysemlegesség fontosságára, és a hitelezésre kifejtett esetleges hatásokra figyelmeztették a minisztériumot.
A tanács egyébként éppen a hitelezés miatt tartja fontosnak, hogy nőjön a bizalom a gazdaságban, elsősorban ezért is tartják szükségesnek a mielőbbi IMF megállapodást, nem a pénz miatt. A forint utóbbi hetekben tapasztalható gyengüléséről pedig azt mondta: az árfolyam - mivel a legerősebb csatornák közé tartozik az infláció alakításában - mindig téma a tanácsi üléseken. Extrém forintmozgás ugyanis nem csak a pénzügyi stabilitásra, de a reálgazdaságra nézve is kockázatot jelent.