A monetáris tanács három, a kormánypárt által 2011-ben jelölt tagja egységfrontot alkotva cáfolta azokat a kritikákat, amelyek szerint a kamatcsökkentésekkel - amelyek nem veszik figyelembe az MNB szakértői által feljebb srófolt inflációs előrejelzést - feladták volna az inflációs célkövetés rendszerét, illetve hogy politikai nyomás miatt határoztak a monetáris enyhítésről. A Reuters emlékeztetett arra, hogy elemzők szerint Orbán Viktor miniszterelnök "állt" a múlt heti kamatvágás mögött, véleményük szerint az eurózónás válságeseményekből adódó piaci történések nyomán az MNB ismét kamatemelési pályára kényszerülhet.

Amit most csinálunk, az egy rendkívül óvatos kamatcsökkentési ciklus - mondta Bártfai-Mager, aki augusztusban, az első vágás idején lett a mérleg nyelve, amikor a jegybankelnök és a két alelnök szavazatával szemben négyen voksoltak az enyhítésre.

Bártfai-Mager - aki most először szólalt meg a médiában tavaly márciusi jelölése óta - úgy vélte, az inflációs célkövetés politikája csak akkor sikeres, ha nem kíván szükségtelen áldozatokat a gazdaság részéről. Gerhardt Ferenc szerint ugyanakkor egyetlen másodpercig sem kérdőjelezték meg az inflációs célkövetést, mint metódust, bár vannak különbségek a megközelítésben.

A három monetáristanács-tag az interjú szerint a kamatvágás támogatásakor egy alternatív forgatókönyvben gondolkodott, amely alacsonyabb inflációval számolt, mint ami a szavazáskor a valóság volt, ez pedig a monetáris lazításra adott okott. A galambok szerint bár az adóemelések, az élelmiszer- és energiaár-emelések inflációs nyomást jelentenek, a hosszú távú hatások azonban sokkal gyengébben, mint a kisebbségbe szorult, kamatvágás ellenes tanácstagok hiszik. Egy olyan környezetben, amikor a magas munkanélküliség tartósan alacsony gazdasági növekedéssel párosul és a növekedési kilátások is gyengék, az ársokkok másodlagos hatásait nem szabad túlértékelni - tette hozzá Bártfai-Mager, aki szerint az inflációs cél elérése 2014 második negyedévére következhet be.

Kocziszky ugyanakkor már 2014 első negyedévére elérhetőnek látja ezt, véleménye szerint a lazítást a gazdasági körülmények tették lehetővé, és - Simor Andrással és az alelnökökkel ellentétben - nem hiszi, hogy a globális válság negatív hatással a termelési kapacitásokra a gazdaságban. A 25 bázispontos vágás nem másnapra, de hosszú távon segíteni fog - tette hozzá.

Bártfai-Mager szerint rendkívül károsak a monetáris politikára nézve azok a feltételezések, amelyek szerint a kormány(fő) nyomására született volna meg a kamatcsökkentési döntés, mert ezek a vélemények olyan elemet kevernek bele a vitába, amely nem képezi annak részét.

A tanácstagok szerint van még tér, de a jövőbeni kamatdöntéseket a gazdasági adatok és a magyar kockázati felárak határozzák meg. A trió arra számít, hogy meglesz a megállapodás az IMF-fel, ami tovább csökkentheti a kockázati felárakat, ám az eurózóna válságának fejleményei kockázatokat jelentenek. Gerhardt utalt arra, hogy valahogyan csökkenteni kell Magyarország adósságállományát, ám ez nem megy gazdasági növekedés nélkül.

Nem hagyhatjuk kívül ezeket a tényezőket annak ellenére sem, hogy a fő feladatunk a devizánk értékének megőrzése és az infláció elleni harc - tette hozzá.