Az Európai Bizottság mai döntésével felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra kivetett különadó magyarországi alkalmazását, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak keresztelt kiskereskedelmi büntetőadó beszedését is. Mind a két adónál Brüsszel azt kifogásolta, hogy indokolatlan mértékben alkalmazza a kormány a progresszív kulcsot, vagyis az adóval a nagy forgalmú - jellemzően külföldi - cégeket sújtja, ezzel beavatkozik a piaci versenybe.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem új adó, ám 2014 végén alakította át drasztikusan a fideszes parlament: az adó célja az élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket végző kormányzati szerv eltartása, ami jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 2014 decemberéig minden cégnek a bevétele 0,1 százalékát kellett a költségvetésbe befizetnie, ebből fizették a Nébih működési költségeit. Idén januártól azonban a bevételtől függően 0-6 százalékig terjedő adó terheli a cégeket úgy, hogy az adó javát a nagy forgalmú láncok fizetik. Nem is lehet egyelőre tudni pontosan, hogy a költségvetés mekkora bevételre tesz szert ebből a forrásból, ugyanis a forgalom alapján akár 25 milliárd forintot meghaladó bevétele is keletkezhet az államnak.

Kapcsolódó

Reagált az NGM

"A kormány egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesült a döntésről. A kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját" - közölte rövid válaszát a Portfolio.hu-val az Nemzetgazdasági Minisztérium.

Kézzel fogható a büntetés

Nem is adják oda a Nébihnek a teljes pénzt: ugyanis a hivatal az idén 15,4, jövőre pedig 20,8 milliárd forintot kap a bevételből az elfogadott éves költségvetési törvények szerint. A maradékot az állam lefölözi és megy a központi költségvetésbe - vagyis ez bizonyíthatja azt a gyanút, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem egy kvázi illeték, hanem egy büntetőadó.

A dohányipari vállalkozásokra idén januártól kivetett extra egészségügyi hozzájárulást egyszeri díjként vetették ki. Az idén 11,5 milliárdot kellett volna a cégeknek befizetniük. A 2016-os adótörvények ismertetésekor ugyanakkor bejelentették, hogy az egyszeri adó állandósul, így a már elfogadott 2016-os költségvetésben is fillérre pontosan ekkora összeggel számolnak bevételként.

Így első hangon 2015-ben 26,9-30 milliárd forintos bevételt fenyeget a két brüsszeli döntés, s jövőre is hasonló összegről lehet szó. A felfüggesztés vagy a brüsszeli vizsgálat végéig tart, vagy addig, amíg a parlament nem alkot egy új szabályt. Ez utóbbi történt a reklámadó esetében is: a kormány 50 százalékra emelte a reklámadó felső kulcsát, amit szintén felfüggesztett Brüsszel. A parlament ennek ismertében újratárgyalta a reklámadót, a kulcsot egységesen 5,3 százalékra csökkentette, igaz 100 millió forintos reklámbevétel alatt nulla százalékos maradt a kulcs. Ezzel a döntéssel a parlament megszüntette a progresszív adókulcsot.

Honnan pótolhatják a kieső pénzt?

A 30 milliárd forintos tétel pótlása a kormányt, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium számára nem megoldhatatlan feladat - igaz, az adószabályok módosításának sok értelme idén már nem lesz. A parlament jelenleg nyári szüneten van, hacsak nem tartanak rendkívüli ülést, akkor az új adószabályok szeptemberben kerülhetnek a parlament elé. Az adószabályok az elfogadást követő 30. nap után lének hatályba, így a normál menetrend szerint október közepén lehetnek meg az új törvények.

Így nem marad más megoldás, mint a kieső 20-30 milliárdot a kiadások csökkentésével pótolni, ráadásul a Nébih finanszírozásra is új forrásokat kell találni. Erre a célra szolgál a költségvetés általános tartaléka, amelyben még 60 milliárd forint van, de akár felhasználható az Országvédelmi Alap is, amelyben 30 milliárd forint van.