A Semmelweis Egyetem által felkért testület ugyanakkor leszögezte: "a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze." A testület megállapította: ez a Testnevelési Egyetem hibája.
A vizsgálóbizottság "Összefoglaló - Schmitt Pál ún. kisdoktori értekezésének tárgyában" címmel kiadott dokumentumát itt lehet elolvasni.
A Semmelweis Egyetem honlapján kedden közzétett összefoglaló szerint "ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet".
Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható. Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.
A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A bizottság kitért arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig "teljes szövegazonosságot tartalmaz" Klaus Heinemann egyik írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával.
A testület jelezte: két, részletesen analizált forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás - eljárási hiányosságokkal ugyan, de - formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze - írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
Az MTI kedden megkereste a SE sajtófőnökét, arról érdeklődve, mi az eljárás további menete, de Kovács Eszter csupán annyit közölt, a bizottság jelentését elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, ott nyilatkozhatnak az ügy részleteiről.
A SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.
A bizottság munkájában részt vettek
A testület január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg. A bizottság tagja volt Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, valamint Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd. Fluck Ákos különvéleményt fogalmazott meg, de az egyetem honlapján ez nem olvasható.
Tóth Miklós, az egyetem testnevelési és sporttudományi karának dékánja január 25-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezéséről az öttagú bizottságnak március 28-ig kell elkészítenie a jelentését.
A dékán akkori közlése szerint az egyetem vezetésének kérésére létrehozott bizottságban "külsős és belső tagok" is helyet kaptak, kiválasztásuknál pedig kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe. A testületben így helyet kapott a nyelvekhez, a joghoz, a sporthoz és a társadalomtudományokhoz értő szakember is - tette hozzá.
A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A hvg.hu később azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.
Az államfő január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van 30-35 oldal, amelyeken következtetéseket vont le.
Schmitt Pál március 8-án a Bruxinfo portálnak adott brüsszeli interjúban azt mondta, "tudomásul veszi" a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. Az államfő az interjúban ismét visszautasította a plágiumvádat. Kifejtette, fel sem merülhet vele szemben a plágium vádja, mert pontosan megjelölte a forrásokat dolgozatában.