A lap pénteki száma az MTI szerint a szintén ASP-vel sújtott Romániába irányuló magyar élősertés-export felpörgése, valamint a termelők és a feldolgozók költségeinek növekedése az árak jelentős emelkedését tenné indokolttá belföldön.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői szerint Kínában eddig körülbelül 40 ezer házisertést öltek le az ASP miatt. A szakértők úgy tartják, hogy a vírus miatt a világ sertéshús-termelésének 10 százaléka van potenciálisan veszélyben. A becslések szerint legalább 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.
A kínai importigény növekedése az európai és a magyar piacra is hathat, a környező országok esetei pedig - különösen a kór romániai terjedése - közvetlenül befolyásolják a magyar sertéságazatot. Romániában több mint 230 ezer, Ukrajnában - 2016 óta - majdnem 80 ezer állatot kellett leölni.
Augusztus végén Bulgáriában is megjelent a kór, ott hét fertőzött állatnál tartanak, Lengyelországban - ahol 2014-ben jelent meg az ASP - már több mint ezer észlelést jegyeztek fel a házisertés- és a vaddisznó-állományban.
A szakértők szerint problémát okoz, hogy a húskereskedelem "beárazta" az ASP magyarországi megjelenését, és sokszor nyomott árakon próbál vásárolni a nagyobb méretű feldolgozócégektől. Ez - miközben az élősertés-exportárak emelkednek -, a belföldi árakat lefelé nyomja. A NAK szakértői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a feldolgozócégek és az állattartók költségei lényegesen nőttek elmúlt évben: az emelkedő takarmányárak, valamint a munkabérköltségek jelentős növekedése számottevő áremelést tenne indokolttá.