Dénes Tamás a szövetség hálapénz megszüntetésről indított kampányával kapcsolatban elmondta, annyit elértek, hogy többé nem tabu a hálapénzről beszélni, mindenki érti, hogy ez komoly probléma és mindent áthat. Ez egy olyan szemlélet, amely szerint az egészségügyben szabad a korrupció gyakorlatilag.

A kórházak nem elég hatékony működésével kapcsolatos tévhiteket is el kell oszlatni - fejtette ki -, hiszen ha egy szolgáltatás 100 forintba kerül, de a kormány 60 forintot fizet érte, akkor ne csodálkozzon, hogy 40 százalék a hiány. Ez egyszerűen forráshiány és nem pazarlás. A hatékonyság kulcsa a politikusok kezében van, nem az intézményvezetőkében - hangsúlyozta Dénes Tamás.

A forráshiány mellett legalább ekkora gond a humán erőforrás-bomba. A jelenlegi tendeciát alapul véve, a 2013-as, már nagyon alacsony szakemberhiányos szintnek a 60 százalékára csökken az orvosi létszám 2023-ra. Dénes Tamás szerint az alapellátás megerősítéséről, mint fő prioritásról beszélni akkor, amikor az itt dolgozók 38 százaléka elmúlt 60 éves, és  250 praxis tartósan betöltetlen, nem kecsegtet túl sok sikerrel.

A túlterhelés és az alacsony bérek ma már fej-fej melletti vezető indokai az ország elhagyásának. Már a hatodévesek látják az oktatóikon, milyen terhelésük lesz, ha végeznek. Ötven szálékuk kiég a képzés végére, és azért nem választaná újra az orvosi egyetemet, mert a társadalmi elismertség nem áll arányban a terhelés súlyával - állítja Dénes Tamás.

Újra megugrott a fiatalok elvándorlása

A béremelésnél minimum háromszoros szorzó lenne az elfogadható - mondta a rezidenszövetség elnöke. A Markusovszky ösztöndíjasok a szakorvosi pótlékkal pontosan a háromszorosát keresik a szakorvos jelöltekének, ez az összeg csökkentette a korosztály elvándorlását 2011 első félévében. Ugyanakkor a 29 év alatti fiatalok migrációja 2014 első felében szignifikánsan nőtt év/év alapon. Vagyis mielőbbi válasz kell a kormányzattól a Markusovszky "generáció" problémára, hiszen egy-két éven belül százasával fognak szakvizsgázni ezek a rezidensek és akár felére csökken a bérük - figyelmeztetett Dénes Tamás.

Az ösztöndíjas rezidensek kapcsán kialakult bérfeszültség kérdését, amit Molnár Attila Egve elnök említett a konferencia korábbi szakaszában úgy értékelte, hogy szerinte ennek az emlegetéséről le kellene szokni a kórházigazgatóknak. Ugyanakkor jogos elvárás, hogy egy szakorvos ne kereshessen kevesebbet, mint egy rezidens, aki a különböző ösztöndíjakkal nettó 275 ezer forintot kaphat, míg egy szakorvos nettó 150 ezer forintot keres körülbelül a kétlépcsős béremeléssel. Ami ráadásul amúgy is félmegoldás, mert nem számít bele a nyugdíjba, sem az ügyeleti díjak képzésébe.

Nem érte el az ingerküszöböt

A hálapénzről szólva elmondta, azzal ma leginkább saját orvost, s vele egyfajta menedzselést választ a beteg a kusza  betegutak miatt. Ez a világon mindehol egy valós, és megvásárolható szolgáltatás, s ebben a formában nálunk is elfogadható lenne. A felmérések szerint ezt a szolgáltatást az is megvásárolná, aki egyébként nem ad hálapénzt.

A bérek rendebetétele, a hálapénz megszüntetése mellett a rezidensek már számos szempontból - szakemberhiány, oktatók hiánya - érveltek, azonban nem sikerült áttörniük a politika ingerküszöbét. Most a gazdasági növekedés a fő szlogen - mondta Dénes Tamás, ezért különösképpen meg kellene értetni a döntéshozóknak, hogy ha az egészségügy maga nem is üzlet, de az azt kiszolgáló egészségipar igen, s mint ilyet, hosszú távú befektetésként, stratégiai ágazatként kellene kezelni.