A 18-65 éves magyarok többségének (60 százalék) nagyon fontosak a különböző fenntarthatósági törekvések, és még többen (65 százalék) tartják elengedhetetlennek, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. A fenntarthatósági fogalmak jelentésével azonban már jóval kevesebben vannak tisztában – derült ki a K&H reprezentatív kutatásából.
Egyre többször kerülnek elő olyan fogalmak mint például az ökológiai lábnyom vagy a karbonlábnyom, és az ezekhez kapcsolódó céges vagy éppen uniós vállalások. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azonban nincs tisztában ezeknek a pontos jelentésével. A karbonlábnyom jelentését például csak a megkérdezettek mindössze 28 százaléka érti a saját bevallása szerint – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője.
Keveset tudnak az uniós célokról
A karbonsemlegesség kérdése pedig egyre aktuálisabb, az EU célja ugyanis, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse (az 1990-es szinthez képest) karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegessé váljon.
A kutatás szerint az EU karboncsökkentési, illetve karbonsemlegességi célkitűzéseivel a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a fiatalok 28 százaléka tud az uniós célkitűzésekről, a 30-39 és az 50-65 évesek körében ez az arány a legalacsonyabb, 20-21 százalékos, a 40-es korosztály körében pedig az átlagnak megfelelő (24 százalék).
A legjelentősebb eltérés az iskolai végzettség alapján szembetűnő: míg a felsőfokúaknak csak az ötöde nem hallott erről, addig a középfokú és az alapfokú végzettségűek 37, illetve 46 százalékának nincsenek erről ismeretei.
Kicsit többen preferálják a megújuló energiaforrásokat
A felmérésből az is kiderül, hogy az orosz-ukrán háború fényében mit gondolnak a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokról és a fenntarthatósági törekvésekről.
A megkérdezettek 72 százaléka szerint a konfliktus inkább felgyorsítja, semmint lassítja a különböző fenntarthatósági és karbonsemlegességi törekvéseket.
A többség (58 százalék) szerint a kialakult helyzet miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát, és ennél kevesebben (42 százalék) gondolják úgy, hogy vissza kell térni a gyorsan elérhető, hagyományos, fosszilis energiaforrásokhoz.
Suba Levente szerint azonban mindkét kérdés esetében magas (mintegy 50 százalék) a tanácstalanabb, inkább középre húzó álláspontot képviselők aránya.