A nyugdíj - biztosítás - így a később megszerzett jövedelem elvileg arányban van a befizetésekkel, ám a mindenkori kormányok éltek az eltérítés lehetőségével. Az egyik ilyen elv nyugdíjplafon volt - amelyet 1992-ben vezettek be - így egy bizonyos összeg felett általában a bruttó bér négy-ötszöröse fölött nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetni. Cserébe nem is járt az efeletti rész után később nyugdíjellátás. Ezzel az intézkedéssel a nyugdíjak szórását igyekeztek csökkenteni. A járulékplafont 2013-ban az Orbán-kormány törölte el amelyek rövid távú hatásként megemelkedtek a bevételek, ám hosszabb távon ugyanígy nőnek a nyugdíjkiadások is, épp akkor amikor a társadalom elöregedése miatt amúgy is egyre nagyobb kiadási teher jut majd a nyugdíjrendszerre.

Nem meglepő módon most a kiadások érdemben még nem növekednek - ez derül ki azokból az adatokból, amit Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ismertet egy egy parlamenti válaszban. A kérdéseket a MSZP-s Korózs Lajos tette fel, s a képviselő a három évvel ezelőtti döntés hatásait, illetve azt firtatta, hogy az Emmi számára elfogadható-e, hogy miközben milliós csúcsnyugdíjakat fizetnek, addig vannak olyan ellátottak, akik havi tízezer forintot kapnak.

Rétvári válaszában kifejti, hogy mindössze egy olyan magyar nyugdíjas van aki havi kétmillió forint feletti ellátást kap. Eközben évente átlagosan száz embernek csak a 28 500 forintos havi minimáknyugdíjat tudják indulónyugdíjként megállapítani az alacsony biztosítási időszak és/vagy jövedelem miatt. A válaszból az is kiderül, hogy jelenleg mintegy 18 ezren kapnak a minimáknyugdíj alatti ellátást. Ennek az az oka, hogy más - többségében uniós - országban szereztek minimális biztosítást, így ez alapján a minimális ellátás alatti összegeket fizetik ki.

Rétvári utal arra a közismert tényre is, hogy a minimálnyugdíj immár azért nem emelkedik nyolc éve, mert ahhoz rengeteg szociális ellátás összegét kötötték. Így a minimálnyugdíj emelése egyfajta dominóhatással járna, hisz a  szociális kiadásokat is automatikusan emelni kellene. Bár az államtitkár nem tette hozzá, de ehhez nincs meg a  politikai akarat, bár igaz, a költségvetésre is nyomást helyezne egy ilyen döntés.

Az Emmi államtitkára adatok ismertetve azt is kifejti levelében, hogy a tárca álláspontja szerint eddig a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése minimális mértékben emelte meg az induló nyugdíjakat - ami nem meglepő hisz alig három éve vezették be - a magas, egymillió forint feletti nyugdíjak általában a magas szolgálati idővel, vagyis bőven a nyugdíjkorhatáron túl nyúló visszavonulással magyarázhatók. (Az állami nyugdíjrendszer komoly bónuszokat ad arra, ha valaki a korhatár elérése után is folytatja a kereső tevékenységét.)