Mintegy 1100 milliárd forintos szintet elérve a lakosság teljes napi fogyasztási cikk költése - a 10 százalék körüli élelmiszer-infláció ellenére - közel azonos szinten maradt a január-májusi időszakban, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi csatornák piacrészében azonban a stagnáló piacon jelentősebb változások figyelhetők meg - derül ki a GfK Hungária felméréséből. A magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben, mint az előző év hasonló időszakában, a négy diszkontlánc közül kettő jelentős, kétszámjegyű piacrész-növekedést ért el.
A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható gyorsan emelkedő élelmiszer-árszínvonal, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelentenek a pénztárcák számára, nem beszélve a devizahitel-törlesztőrészletek emelkedéséről.
A diszkontláncok piacrész-növekedése mögött részben a vásárlók számának emelkedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkont láncban, addig ez a szám 2011 májusában már 53 százalék volt.
A vásárlóközönség számának emelkedése a boltszámok kismértékű növekedése mellett következett be, viszont nem lehet pusztán az expanzióval magyarázni a növekedést. Nemcsak az újonnan nyitott üzletek hoznak be új vásárlókat a vonzáskörzetükből, hanem a már meglévő üzletek látogatói köre is bővül, mivel a háztartások egy része anyagi megfontolásból lép be a diszkontok vásárlókörébe - véli Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.
A diszkont csatorna piacrész-emelkedésének további oka, hogy nemcsak a vásárlókör nőtt, hanem a vásárlók lojalitása is; vagyis a háztartások, arányosan nagyobb részét hagyják az élelmiszer és háztartási vegyi-áru költésüknek a csatornában, mint korábban. E csatorna piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében (17 százalék, szemben a központi régióban mért 15 százalékkal - ez 2-2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál). Az eltérés egyrészt a kiskereskedelem alacsonyabb koncentrációjával magyarázható vidéken, másrészt a háztartások átlagos vásárlóereje is alacsonyabb, ami erősebb árérzékenységet eredményez.
Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének - mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók -, a diszkont üzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van. (A diszkontok forgalmának 58 százalékát az autóval érkező vásárlók generálják, míg ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék körül alakul, a kisboltok esetében.)