Hahn az MTI tudósítása szerint közölte: Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A 15 futó uniós programunkból 10-et kifogásolt az unió, ezek 5 százalékára, összesen hozzávetőleg 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) bírságolja meg Magyarországot az unió a pályázati rendszerünk szabálytalanságai miatt - jelentette az Index.hu.

Az MTI szerint Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.

Hahn bejelentette, hogy napokon belül újraindulhat mind a 10 kifogásolt operatív program, és hogy az ilyen típusú szankció nem egy különleges akció, hiszen mintegy száz operatív programot függesztettek fel szerte az EU-ban és szinte minden tagország érintett volt hasonlóban. Magyarország számára egy kedvező forgatókönyv valósult meg. Lázár János is korrektnek tartja bírságot.

A magyar államtitkár az Index szerint újra elmondta, hogy a követekző ciklusban arra fognak törekedni, hogy az uniós pénzek 60 százalékát a vállkozásfejlesztésre fordítsák. Azt is elmondta, hogy a Miniszterelnökség egyik kezével támogatni fog, a másikkal büntetni. Egyrészt igyekeznek minden jogszabályi és projektmenedzsmentbeli segítséget megadni ahhoz, hogy minél gyorsabban lehessen lehívni a pénzeket. másrészt viszont ott, ahol jelentős csúszások vannak, ott az állam elállhat a szerződésektől vagy saját kezébe veheti azokat. Illetve biztossá vált, hogy azon minisztériumok, amelyek hibájából csúszik uniós projekt 2013-ban, büntetést kapnak, az elúszott összeggel kevesebb lesz a költségvetésük a 2014-ben.

Hosszú kötélhúzás ért véget

Lázár János  és Johannes Hahn találkozója és az itt született megállapodás egy hosszú, hónapok óta tartó kötélhúzásnak vetett véget. A források blokkolása miatt értintett 10 operatív program a legnagyobb strukturális fejlesztési alaphoz, az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, egy pedig az Európai Szociális Alaphoz tartozik. A Bruxinfo szerint csupán a gazdaságfejlesztési, az elektromos közigazgatásnak, az államreformnak és a végrehajtásnak szentelt operatív programoknál nem fagyasztották be a kifizetéseket.

A brüsszeli auditálások során az egyik főigazgatóság 25, míg a másik 5 százalékos korrekciót javasolt. Korábbi kormányzati kommunikációk alapján a magyar fél részéről a cél az volt, hogy 10 százalék alatt legyen a "büntetés" mértéke. Ezzel szemben Shirin Wheeler, Johannes Hahn szóvivője pénteken magyar úsjságíróknak nyilatkozva túlzónak vélte a magyar sajtóban keringő, akár kétmilliárd eurós, azaz mintegy 600 milliárd forintos pénzügyi korrekciót, Wheeler a szerződésekkel lekötött támogatási pénzek 5 százalékára vonatkozó korrekcióról szóló megállapodásról beszélt. A források nem vesznek el, javított igénylésekkel  Brüsszelnél újra lehet pályázni a pénzeket, ami annyit jelent, hogy a korábbi szabálytalan pályázatoknál az uniós pénz egy részét a költségvetésből kell kifizetni.

Az uniós kifizetések már 2012-től akadoztak, 2013-tól pedig már egyetlen fillért sem kaptunk. Egyéb kisebb szabálytalanságok mellett az volt a legnagyobb probléma a programoknál, hogy az állami építési beruházásokat előkészítő közbeszerzéseknél az ajánlatkérő közintézmények megkövetelték, hogy a pályázatokra jelentkező cégek mérnökei rendelkezzenek magyar kamarai tagsággal, ami az uniós jogot sértő versenykorlátozást jelent, miután a külföldi cégeket a hazai pályán működő magyarokkal szemben hátrányos helyzetbe hozta. Emiatt Brüsszel legelőször a környezetvédelmi és energia operatív programok kifizetéseit szakította meg. (Az Európai Bizottság nem felfüggesztette a kifizetéseket, hanem "megszakította" - hangsúlyozta lapunk kérdésére a regionális ügyekért felelős biztos szóvivője. Ez a formai felfüggesztéssel szemben csak a gyanú meglétét jelenti.)

Korábban kritikaként elhangzott, hogy a kifogásolt mérnöki kamarai tagság csak 2012 őszén szúrt szemet, miközben ez a gyakorlat korábban is létezett és a 2007-es pénzügyi időszak kezdete óta több ellenőrzésen is "átment". Azokat a feltételezéseket, miszerint a Bizottság pikkelne Magyarországra, a Bruxinfo forrásai elvetették, miután Magyarország nem az egyetlen tagállam volt, amely hasonló szituációba került.

Hasonló esetek a környező országokból

A közelmúltban hasonló vizsgálatok és kifizetések felfüggesztése a környező országokban, Csehországban és Romániában is voltak.  A Napi.hu kérdésére az Európai Bizottságtól kapott válaszból kiderül, hogy a kifizetések visszatartásának leggyakoribb okai az adott tagállamok uniós forrásokat menedzselő és ellenőrző rendszerében az uniós auditáló szervek által talált jelentős hiányosságok (például világos ellenőrzési folyamatok hiánya, esetenként közbeszerzési eljárások szabálytalanságai) állnak. Csehországban főként az uniós forrásokat menedzselő és ellenőrző rendszer hibái, illetve közbeszerzési problémák miatt álltak a kifizetések egy darabig, míg Románia eetében főleg közbeszerzési problémák miatt.

Csehország több felfüggesztett program esetében 5-10 százalékos, míg Románia pedig 10-25 százalékos elvonással pénzügyi korrekcióval volt kénytelen kiegyezni. A bizottság szerint a források folyósítása újraindult, amint a kért szabálytalanágokat orvosolták a tagállamok. A bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korrekcióként megállapított összegek nem feltétlenül vesznek el a tagállamok számára, miután ezekre a forrásokra újra lehet pályázni.

Maradtak még izgalmak

A mostani megegyezés mellett azonban még mindig nem lehet hátradőlni: van ugyanis egy nagyjából 500 milliárd forintos összeg a jelenlegi 8200 milliárd forintos hétéves keretből, amelyre még nincs szerződés; ezeket legfeljebb ez év végéig lehet lekötni, a felhasználása viszont az úgynevezett n+2-es szabály értelmében még 2015 végéig lehetséges.

Mint ahogy azt korábban megírtuk, az uniós források körüli bizonytalanságok sora ezzel még nem zárult le teljesen. A következő hétéves keretben rendelkezésre álló pénzek körül is körvonalazódik némi bizonytalanság - az Európai Parlament egyelőre nem hajlandó napirendjére tűzni sem a 2014-2020, sem a 2014-es uniós költségvetés vitáját, miután az Európai Tanács váratlanul újabb egymilliárd euróval megkurtította a jövő évi EU-büdzsét. Erről bővebben itt olvashat.