A brüsszeli bizottság tavaly decemberben küldött levelet Magyarországra, amelyben tájékoztatta a kormányt, a hét regionális fejlesztési operatív program, valamint a közlekedési operatív program esetén felmerült annak gyanúja, hogy diszkriminatív lehet az a kitétel, miszerint csak olyan cégek vehettek részt a pályázatokon, amelyek aszfaltelőállító teleppel rendelkeztek a projekt helyszínének közelében.

Shirin Wheeler, Hahn biztos szóvivője szerint Brüsszel az érintett szerződések összegének maximum 25 százalékáig terjedő korrekcióra tett javaslatot.

Múlt csütörtöki számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy Brüsszel 170 milliárd forintot tarthat vissza a vélt szabálytalanságok miatt.

Lázár János keddi brüsszeli megbeszéléseinek ezen vonatkozásáról az ÁK emlékeztetett arra: miután az Európai Bizottság auditorainak ellenőrzése során közbeszerzési probléma merült fel, erről tájékoztatták a magyar illetékes hatóságokat, amelyek az elmúlt hét végéig a szükséges válaszokat írásban eljuttatták Brüsszelbe. Jelenleg ennek a válasznak a vizsgálata zajlik.

Méltányos korrekcióban reménykedik Lázár

Lázár János "kifejezte azt a reményét és várakozását, hogy az Európai Bizottsággal az elmúlt időszakban kialakított konstruktív együttműködés keretében a magyar reakciót érdemben és alaposan megfontolják, és ennek eredményeképpen az elkövetkezendő hetek konzultációi során egy méltányos és arányos korrekcióról lehet megállapodásra jutni" - olvasható a magyar tájékoztatásban. A további menetrendet illetően eszerint pusztán az hangzott el, hogy az EB illetékes audit egysége február közepéig készíti el előzetes értékelését a magyar válaszokról, így minden további eljárási és tartalmi kérdés ezt követően lesz ütemezhető.

Lázár és Hahn tárgyalásán az ÁK tájékoztatása szerint az "aszfaltkeverő ügyként" ismert kérdés mellett napirenden volt a tavalyi év eredményeinek értékelése, valamint a 2014-es évre, illetve a 2014 és 2020 közötti periódusra való felkészülés helyzete is.

A magyar államtitkár köszönetét fejezte ki Hahn biztosnak és munkatársainak azért a hatékony együttműködésért, amelynek eredményeképpen a korábban potenciálisan jelentkező, akár 500-600 milliárd forintot is elérő uniós forrásvesztési kockázatot lényegében sikerült elkerülni.

Az "abszobciós kihívás"

Az idén jelentkező "abszorpciós kihívást" - ami azt jelenti, hogy Magyarországon mintegy 2000 milliárd forintot kell tudni kifizetni és az Európai Bizottságtól lehívni - a kormány kiemelt prioritásként kezeli - közölte az ÁK. Annak érdekében, hogy ez a lehívás folyamatos, az év egészére megfelelő módon és arányosan elosztott legyen, illetve ne fordulhasson elő az, hogy az év második felében hasonló kihívással kerül szembe Magyarország, mint 2013-ban, a magyar fél a következő napokban részletes akciótervet, és egy ahhoz kapcsolódó monitoring rendszert ismertet az Európai Bizottsággal.

Ennek kapcsán - olvasható a magyar kormányzati tájékoztatásban - rögzítették, hogy "a korábbi politikai megállapodásnak megfelelően megtörtént a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása, a szükséges jogszabályok megszülettek, az új rendszer működése megindult".

Lázár János és Johannes Hahn tárgyalása során az ÁK szerint "érdemi részletekbe menő egyeztetés zajlott a partnerségi megállapodás véglegesítése előtt álló utolsó nyitott kérdésekről", és ennek eredményeként "politikai szinten (...) ésszerű kompromisszumokat sikerült találni". Ennek alapján, illetve még egy technikai konzultációt követően a magyar kormány február közepéig benyújtja a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak, majd erre építve március végéig benyújtja az operatív programokat is.