Bánfi írásában sorra veszi az új jegybanktörvény fontosabb új passzusait és rendelkezéseit. A monetáris tanács létszáma és a tagok jelölése kapcsán megjegyzi, hogy a jelenlegi testület három belső tagját a 2007-es kormány miniszterelnöke jelölte, négy külső tagját pedig a jelenlegi kormány miniszterelnöke jelölhette. Lényeges változást az egyetemi tanár szerint csak az jelenthetne, ha a két eredeti jelölés utáni bővítés a tagok számát átbillentené a "másik" oldalra, amiről most nem lehet szó, mert a 2011. februárban jelöltek száma eggyel több, mint a korábban jelölt elnök és két alelnök együtt.
Az alelnökök számára vonatkozó új előírás ("az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik") felidézi, hogy az elmúlt évek során az alelnökök száma tehát eleinte csökkent, majd emelkedett, de a jegybanki függetlenséggel kapcsolatot felfedni ezen a téren aligha lehetséges.
Az új törvény 51. § (8) bekezdése kimondja, hogy "az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 46. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 46. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésekor hat havi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket." Bánfi szerint ez az új szabály kifejezetten növeli az MNB függetlenségét, mert kizárja, hogy a Monetáris Tanács külső tagja 6 éves megbízatását követően az MNB alkalmazottjaként az MNB elnökének a tanácsadója maradhasson.
Az új törvény 49. § (1) bekezdése kimondja, hogy "az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért". A volt mt-tag kiemeli: a törvény vitathatatlan érdeme az Igazgatóság visszaállítása a 2007-ben eltörölt és csak az SzMSz-ben "kitalált" Implementációs Bizottság helyére. Nem az elnevezés visszamagyarosítása és a törvényben való szerepeltetése a lényeg, hanem a tagok szavazati rendjének a megváltoztatása. Az új törvényben az elnökből és az alelnökökből álló Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, míg a megelőző időszakban létező Implementációs Bizottságban kizárólag az elnök döntött, az alelnökök nem szavazhattak. Az egyszemélyes döntés indokoltsága is megkérdőjelezhető, jogossága nem különben: egy testület (a monetáris tanács) átadhat-e döntési jogosítványt egy olyan bizottságnak, amelyben testületi döntés helyett egy személy dönt? Az egyszemélyes döntés semmiképpen nem növeli a függetlenséget, ezzel szemben az Igazgatóság testületi döntése igen.
Néhány további változtatás is történt (az elnök és a monetáris tanács külső tagjainak bérével, a felügyelő bizottság tiszteletdíjával kapcsolatban, illetve kimondva, hogy adott magyar állampolgár legfeljebb kétszer lehet az MNB elnöke), de ezek a jegybank függetlenségét Bánfi szerint érdemben nem befolyásolják.