A létminimum-számítások mellett a társadalmi minimumot is szeretné évente meghatározni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) - mondta Sáling József, a tömörülés bérpolitikai ügyvivője a lapnak.

Ezt a feladatot is a Policy Agenda elemzői készítenék el, ahogyan tavaly ők állították össze a szakszervezetek és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a 2015-ös magyar létminimumot is - ennek értéke egy főre havi 88 016 forint volt -, miután a KSH szakmai okokra hivatkozva 2015 végén beszüntette ezeket a számításokat.

Kapcsolódó

A létminimum azt mutatja meg, mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak a szerény megélhetéshez anélkül, hogy tartalékot tudnának félretenni váratlan kiadások esetére. A társadalmi minimum annyival több, hogy lehetővé tesz egy nem magas, de rendszeres megtakarítást, vagyis nagyobb biztonságot nyújt a családoknak.

A KSH arra hivatkozva szüntette be 25 év után a létminimum-számításokat" hogy a létminimum hazai elnevezése a köznyelvben a mélyszegénységre utal, de valójában az átlagos jövedelemhez közeli érték", amely a szerény, de tisztes megélhetést biztosítja. A MASZSZ szerint a lépés célja valójában az volt, hogy a társadalom ne tudja meg, a magyar háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.

A társadalmi minimum fogyasztói kosarának összeállításához szükséges adatbázist idén is meg szeretnék venni a KSH-tól, a hivatal azonban a kínált jelentős összeg ellenére még nem egyezett ebbe bele, de ha megakadályozzák az újabb "civil" számítás elvégzését, azt a szakszervezetek újabb politikai döntésként értékelnék. A lépés szerintük már csak azért sem lenne érthető, mert a tavaly év végi bérmegállapodás értelmében a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét - olvasható a Népszavában.