Nem közeledtek egymáshoz az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tárgyalásainak mai fordulóján. A munkavállalói oldal továbbra is ragaszkodik a megajánlott 3-3 százalékos minimálbér és szakmai bérminimum-emeléshez. Ezáltal az idei bruttó 105 ezer forint helyett jövőre108 ezer forintra nőne a legkisebb bér, a garantált bérminimum pedig az idei 122 ezer forint helyett 125,5 ezer forintra emelkedne. A munkaadók felhívják a figyelmet arra, hogy az emelés nettóban 4,4 százalékot jelentene majd, hiszen az szja kulcsa jövőre 1 százalékkal - 16 százalékról 15 százalékra- mérséklődik.

Ám ez a szakszervezeteknek kevés

A munkavállalói oldalt képviselő négy nagy tömörülés egységesen 9 százalékos minimálbér és 13 százalékos garantált bérminimum emelést szorgalmaz. Ezáltal 2016. január elsejétől a minimálbér bruttó 114, 5 ezer forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot érne el.

Semmi elmozdulás nem történt az álláspontokban, így a jövő heti újabb forduló dönthet a továbbiakról. Amennyiben továbbra sem lesz esély a konszenzusra, a szakszervezetek kompromisszumra készek lesznek, ámde kikötésekkel - nyilatkozta a Napi.hu-nak Holecz Gábor, a Munkástanácsok alelnöke.

Szerinte, a szakszervezetek hajlanak majd arra, hogy a munkavállalói oldal számára kedvezőbb jövő évi ajánlatot támogassanak, ám ez esetben kikötnék, hogy egy hosszabb távú bérfelzárkóztatási programot hajtsanak végre, amellyel a minimálbér nettó értéke belátható időn belül elérné a mostani létminimum (körülbelül 88 ezer forint) szintjét.

A mostani kompromisszumkész hangnem éles ellentétben áll Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnökének november közepi megnyilatkozásával, amelyek szerint az érdekképviselet nyomásgyakorló eszközök bevetését helyezte kilátásba amennyiben az álláspontok nem közelednek.

A bérfelzárkóztatás kérdésével december 2-i ülésén a kormány is foglalkozott, ámde terveit még nem hozta nyilvánosságra.

Van, aki bírná, van, aki nem

A legkisebb bér szintjének 1 százalékonkénti emelése körülbelül 12-15 milliárd forintos pluszköltséget okozna a teljes vállalkotói szektornak, amelyre még rárakódnának a járulékterhek is - becsüli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Amennyiben a piac az elkövetkező években nagyobb mértékű béremelést kényszerítene ki, azzal kinyílhat az olló a cégek közt.

A mikro- és kisvállalkozások többsége számára súlyos gondot okozna, ha a bérdinamika felgyorsulna - ez akár csődhullámhoz is vezethet -, ám a nagyobb cégek és az erősebb középvállalatok ki tudnák gazdálkodni a növekvő bérterheket.

Nagyok lehetnek a szakmai és ágazati differenciák is: a kis nyereségű, alacsony munkabérre berendezkedett ágazatokban számos cég nem tudná kitermelni a magasabb minimálbért, így az építőiparban, a könnyűiparban és a kereskedelemben sem. Utóbbi ágazat egyébként a VKF tárgyalásain résztvevő munkaadói szervezetekben jelentősen reprezentált.