Az ingatlanpiac működési gyakorlatából következően, valamint a múltbeli tapasztalatok alapján egy-egy emelkedő trend kibontakozásakor a lakásépítési engedélyek számának felfutása mintegy 4-8 negyedévvel előzi meg az új építésekét. A kiadott építési engedélyek és az átadott lakások száma között az utóbbi negyedévekben tapasztalt elnyílás mértéke arra utal, hogy az ingatlanfejlesztők az utóbbi időszakban a kivárást választották - állapították meg a jegybanki stáb tagjai. Ezt az indokolta, hogy a kormányzat felől jelzések érkeztek a különböző lakáspiaci élénkítő intézkedések lehetséges bevezetéséről. A kiterjesztett otthonteremtési program és a lakáspiaci tranzakciókhoz kötődő áfa számottevő mértékű csökkentése a lakáspiac kínálati és keresleti feltételeit is érdemben javítja.

Idén januártól sokban változott a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) rendszere. A három- vagy többgyermekes, új lakóingatlant építő vagy vásárló családok 10 millió forint támogatásban részesülhetnek, valamint az általuk felvett lakáscélú kölcsönhöz kedvezményes állami kamattámogatást is igényelhetnek, ahol a fizetendő kamat mértéke nem haladhatja meg a 3 százalékot. A kamattámogatás maximális időtartama 25 év, és legfeljebb 10 millió forint kölcsönösszegig igényelhető.

Az MNB úgy számol, hogy az idén megépülő 13 ezer új lakás háromnegyedéhez igénybe veszik a három gyermek után járó 10 milliós támogatást, míg ezekhez képest szignifikánsan elmarad az egy és két gyermek után történő igénybevételek száma a támogatások progresszív növekedése miatt. Jövőre is hasonló arányokra számítanak.

Forrás: MNB, KSH

Így az új lakásokra igénybe vett csok 2016-ban 110-115 milliárd forint (GDP-arányosan 0,3 százalékos) költségvetési támogatást jelent, ami jövőre 150-160 milliárd forintra (GDP-arányosan 0,4 százalékra) nőhet. Feltételezve, hogy a tízmilliós támogatáshoz az igénybe vevők fele kamattámogatott hitelt is felvesz, a költségvetés számára a támogatás idén 3, jövőre 5 milliárd forint terhet jelent.

Az MNB elemzői a mostani modellezésükkel egyúttal kisegítették az NGM-t is, hiszen a szaktárca a csok kiterjesztésének bejelentése óta adós maradt a hatástanulmánnyal és a hatások számszerű prognózisával kapcsolatban. Korábban az OTP elemzőjének gyorsbecslése azzal kalkulált, hogy a csok állami költsége elérheti a 150-250 milliárd forintot, ami a GDP 0,4-0,7 százalékának felel meg a következő 2 évben. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) január végén publikált analízise pedig az intézkedéscsomag nettó költségvetési hatását idén 67 milliárd, jövőre pedig 85 milliárd forintra tette.

A magára találó újlakás-építés jótékony hatással lesz a foglalkoztatásra, egyúttal nőnek az áfa-, az szja- és a járulékbevételek, de - kisebb mértékben - további adónemek esetén is várható növekedés. A friss porgnózis szerint a gazdaságélénkítő hatások idén 20-25, jövőre 40-45 milliárd forint adóbevételi többletet jelentenek.

A használt lakások nem pörögnek

A használt lakásokra vonatkozó csok-kiadások a tavaly második félévben 4,7 milliárd forintot tettek ki, így Idén és jövőre is az év egészében 10-10 milliárddal lehet számolni. A program kibővítése ellenére az MNB nem vár magasabb igénybevételt, mivel az áfacsökkentés és az új lakásokra vonatkozó jelentős támogatási összegek várhatóan elszívják a keresletet a használt lakások piacáról.

Az új lakások építésének ösztönzése a gazdaság több szektorára is jótékonyan hat majd (építőipari termelés, az ingatlanforgalmazás, pénzügyi és biztosítási tevékenység, építőanyag-gyártás). A lakásépítések várt élénkülése a jegybank becslése szerint 2016 végéig 0,3-0,4 százalékkal, 2017 év végéig 0,6-0,7 százalékkal dobja meg GDP-t.

Mindehhez azonban a kínálati korlátok oldódása is szükséges, mivel:

  • továbbra is szigorúak a hitelezési feltételek
  • sok múlik a szakképzett munkaerővel való ellátottságon
  • érezhető a munkaerő- és az alapanyaghiány.

A otthonteremtési program évekre dinamizálhatja a szektort. Ehhez azonban az is szükséges, hogy sikerüljön a munkapiaci tartalékokat - többek közt az átmenetileg külföldön dolgozó, munkanélküli vagy közmunkaprogramban részt vevő szakembereket - mobilizálni - hívták fel a figyelmet az MNB elemzői.