A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Pénteken tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézeti szektor júliusi összevont mérlegének statisztikáját, mely szerint a magyar háztartásoknak a hónap végén összesen 7143,6 milliárd forintnyi betétük volt, ebből 6218,3 milliárd volt forintbetét, 925,3 milliárd pedig deviza. Nagy változás főleg a forintbetétek piacán volt tapasztalható az előző hónaphoz képest, 179,3 milliárd forintot vettek ki a bankból a háztartások. Az év elején még 6640,6 milliárd forint volt a forintbetétek összege, vagyis hét hónap alatt 422,3 milliárd forintnyi megtakarítás "olvadt el".

Kapcsolódó

Ha a fenti folyamat okait keressük, akkor egy másik, pénteken megjelent MNB-statisztikára kell hagyatkoznunk, mely szerint a háztartási forintbetétek átlagos kamata júliusban 3,42 százalék volt, ami 28 bázisponttal volt alacsonyabb az előző havinál.

Éves összehasonlításban még drasztikusabb a különbség, hiszen 2012 júliusában még 6,57 százalékos kamatot fizettek a bankok a megtakarításokra. Azóta viszont a jegybank 7 százalékról 4 százalékra (majd augusztusban 3,8 százalékra) vágta vissza az alapkamatot. Ezzel párhuzamosan pedig a betéti kamatok is meredeken visszaestek, ahogy a mellékelt ábra mutatja.

Hová ment a pénz?

Azzal már többször foglalkozott a Napi Gazdaság is, hova folyt a betétekből kivont pénz; a jegybank korábbi statisztikái azt mutatják, hogy az átrendeződés két legnagyobb nyertese az állampapír és a befektetési alap, melyek a jelenlegi kamatszint mellett már egyértelműen vonzóbbak a betéteknél.

Júliusban az is erősítette a befektetési piac átrendeződését, hogy augusztus elejétől vezette be a kormány a hatszázalékos eho-terhet a legtöbb eszközre, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy jelentős összeg tűnt el a bankbetétekből. Az viszont egyelőre nem látszik egyértelműen, hova ment a júliusban felszabadított 180 milliárd forint; magyar állampapírokban 90 milliárd forint jelent meg, a pénz másik felét viszont talán csak augusztusban fektették be újra. Vagyis könnyen lehet, hogy a következő statisztikában megjelenik majd egy jelentős új tétel a háztartások befektetéseinél, hiszen ha például tartós befektetési számlát (tbsz) nyitottak a bankbetét helyett, akkor az abba fektetett összeg lehet, hogy augusztusban mutatkozik meg valamelyik eszközosztályban.

Növelte a devizahitel-állományt a forintgyengülés

A jegybank statisztikája a háztartások hitelállományára vonatkozóan is szolgál friss adatokkal, melyek szerint július végén összesen 7094,7 milliárd forint volt a tartozásállomány. Ez bő 30 milliárdos növekedést jelentett az előző hónaphoz képest, ami elsősorban a devizahiteleken mért 66,2 milliárdos átértékelődésnek volt köszönhető. Vagyis gyakorlatilag egy hónap alatt ennyi nem realizált veszteségük keletkezett az adósoknak a forint gyengülése miatt.

Az új hitelkihelyezés továbbra is visszafogott, az MNB adatai szerint a forintalapú lakáshitelek esetében 14,9 milliárdos volt a kihelyezés, ami 0,7 milliárddal haladta meg a júniusit. Az új lakáshitelek átlagos kamata 10 bázispontos csökkenés után 9,5 százalék volt, ennél alacsonyabb hitelköltség-mutatót 2001 óta egyszer sem tapasztalhattak az ügyfelek. A majdnem 15 milliárdos új hitelkihelyezés tavaly február óta nem látott csúcsot jelent, ez pedig arra utal, hogy lassan kezd magához térni a lakáshitelek piaca. A bankok 2,7 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt és 8,9 milliárdnyi személyi hitelt is folyósítottak júliusban, előbbieknél a kamat 51 bázisponttal esett vissza, míg a személyi hitelek esetében 1,68 százalékkal zuhant az átlagos kamatláb.