Avramopulosz, Pintér és Szijjártó a migrációs válsággal kapcsolatos helyzetet vitatta meg csütörtök reggel. Szijjártó nem hagyta ki a külföldi sajtó és a nyugati politikusok ostorozását, amelynek során a szerda esti kijelentéseihez hasonlóan újra elismételte: "bizarr és megdöbbentő" kijelentéseket tesznek "egyesek", felelőtlen kijelentéseikkel pedig biztatást adnak olyanoknak, akik bűncselekményt követnek el. Felszólította a "nemzetközi élet szereplőit", hogy fejezzék be ezeket a felelőtlen kijelentéseket és hozzátette: "ilyen agresszív embereket soha nem fogunk beengedni Magyarországra bármilyen bizarr vagy felháborító nyilatkozatokat" is kap Magyarország. Továbbá elismételte: a közös európai menekültrendszer megbukott, nem volt felkészülve - bár nem is lehetett - a népvándorlásra, arra, hogy egyszerre érkeznek menekültek és gazdasági bevándorlók, köztük olyanok, akik elutasítják a nemzetközi jogszabályokat és az együttműködést.

Ezek után közölte, hogy két "komoly" javaslatot tett az Európai Bizottságnak. Egyrészt szorgalmazta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy "európai erőt", amely képes Görögország határainak megvédésére, másrészt javasolta, hogy az EU vegye át a törökországi, jordániai, libanoni és iraki menekülttáborok finanszírozását, miután a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér. Szijjártó azt bizonygatta, hogy ezt Magyarország kész "masszív hozzájárulással" - emberi és anyagi hozzájárulással - támogatni. Mint fogalmazott: itt kell alkalmazni a kvótát, mert itt van értelme. A kvótának úgy nincs értelme, ha nem tudjuk hány emberről van szó.

A találkozót követő sajtótájékoztató majd egy órás csúszással kezdődött, így a részletekre sajnos nem maradt idő, úgy ahogy további kérdésekre sem, így azt sem lehet egyelőre tudni, hogy mi lenne az a "masszív erőforrás", amivel Magyarország hozzá tudna járulni a fent felvázolt rendszerhez és ezt pontosan hogy is képzeli a magyar kormány.

Magyarország nincs egyedül

Dimitrisz Avramopulosz tájékoztatásából nem derült ki, hogy pontosan miről is volt szó a megbeszélésen és miért húzódott el a megbeszélés. A biztos csak azokat a már ismert tényeket említette, hogy Magyarország nincs egyedül és az EU ugyan úgy segít, mint azt teszi más uniós tagállamoknak is.

Tisztában vagyok azzal, hogy Magyarország nem sorolja magát a leginkább érintett országok közé, és tiszteletben tartom a magyar álláspontot. Ugyanakkor azt kérem, hogy lépjünk előre a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomás enyhítésében - mondta a biztos, aki azt is hozzátette: eddig már Magyarország közel 7 millió eurónyi segítséget kapott, a 2014-2020-as időszakban pedig 85 millió eurónyi forrás áll a rendelkezésére a migánshullám kezelésére.

A biztos most is elmondta: nehéz időket él át minden európai ország, és az nem jelent megoldást, ha a probléma egyik országból a másikba tevődik át, továbbá ismét kiemelte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel. "A falak átmeneti megoldást jelentenek. Önök is láthatták, hogy csupán az érkezők hullámainak elterelésére és a feszültség növelésére alkalmasak. Az erőszak sem lehet megoldás.

Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európába érkezők többsége szíriai, akik ténylegesen a védelmre szorulnak. "Erkölcsi kötelességünk, hogy védelmet nyújtsunk nekik, és ezt a nemzetközi és európai jogszabályok is megerősítik" - hangsúlyozta Avramopulosz.

A biztos arra kérte Magyarországot, hogy folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni.

Pintér: csak közös uniós választ lehet adni

Pintér a találkozót követően azt hangsúlyozta, hogy csak közös európai uniós megoldást lehet adni erre a problémára, egy ország nem tud ezzel a problémával megbirkózni. Továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarország együttműködik az Európai Bizottsággal és az EU-val. Elismerte, hogy sokan menekültként érkeznek, de sokan a menekült státust kihasználva illegális migránsok és gazdasági bevándorlóként jönnek.

Pintér megjegyezte, hogy Magyarország eddig több mint 200 millió eurót fordított a migránshullám kezelésére. Emellett azt is hozzátette: meg kell védeni a külső határokat, ahhoz, hogy a schengeni belső határok megmaradhassanak.