Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón határozottan elismételte azt a magyar álláspontot, amely szerint Magyarország nem fogadja el sem az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszert, sem azt, hogy úgynevezett hotspotokat hozzanak létre Magyarország területén. Ezek Lázár megfogalmazása szerint több százezer menekült átmeneti elhelyezésére szolgáló, az Európai Bizottság felügyelete alatt álló menekülttáborok. A kötelező kvótával kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormány nem fogja elfogadni azt, amit Magyarországra akarnak kényszeríteni.
A bizottsági javaslatban nincs szó arról, hogy Magyarországnak mennyi menekültet kellene befogadnia, csak arról, hogy más tagállamoknak mennyi menekültet kellene átvenniük a migrációs nyomás alá került tagállamokból. Az ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezés keretében 120 ezer menekült áthelyezését kérte a bizottság Görögországból, Magyarországról és Olaszországból más tagállamokba. Magyarországról ennek keretében 54 ezer migránst helyeznének át. Ez a szám megfejelné a bizottság májusi javaslata szerinti 40 ezer fő áthelyezését Görögországból és Olaszországból. Erről bővebben itt olvashat.
Hol van 120 ezer ember?
Lázár később, kérdésre válaszolva kibökte, a magyar kormány problémája a kvótákkal az, hogy a bizottság javaslata 54 ezer menedékkérő áthelyezéséről szól Magyarország esetében, miközben idén eddig már 176 ezren lépték át illegálisan a határt. Szerinte a kérdés, hogy mi lesz a 174 ezer és 54 ezer közötti mintegy 120 ezres különbséggel?
Igaz, a csütörtöki kormányinfón más kérdésre válaszolva arról is említést tett, hogy ennek a 174 ezer embernek a nagy része továbbállt más uniós tagállamba, illetve, hogy a biztonsági határzár befejezése, az illegális határátlépés szigorítása, valamint a hadsereg és a rendőrség által megerősített határvédelem következtében a magyar kormány arra is számít, hogy más útvonalra terelődik át a jelenlegi migránsáradat. Mindezekből arra is gondolhatnánk, hogy a magyar kormány nem gondolja komolyan, hogy az a bizonyos Lázár által emlegetett 120 ezer ember ténylegesen Magyarországon marad.
Továbbá azt sem árt megjegyezni, hogy a bizottság állandó áthelyezési mechanizmusra is javaslatot tett, azaz, ha a kvótarendszert a tagállamok elfogadják és beválik, akkor a menedékkérők szortírozása folyamatossá válna.
Segít Magyarország, ha...
Lázár a kormányinfón szigorú, de fair rendszert vázolt fel, pont olyat, amilyet a nyugat-európai politikusok számon kérnek Magyarországon a migránsok kezelésekor. Például hangsúlyozta, hogy ellátják a menekülteket, hiszen ez "erkölcsi kötelesség", de menedék csak azoknak jár, akiknek valóban "politikai bánásmód" miatt kell elhagyniuk hazájukat.
Ez a segítség csak az elhelyezésükre szolgáló nyitott táborokban - amelyek zárttá nyilvánítását, bár jogi lehetőség lenne rá, nem tervezi a magyar kormány - történhet, ehhez azonban regisztráltatniuk kell magukat és együtt kell működniük a magyar hatóságokkal, azaz tiszteletben kell tartaniuk a magyarországi játékszabályokat.
Igazából az Európai Bizottság is ezt mondja: az EU területére belépő menedékkérőknek regisztráltatniuk kell magukat és együtt kell működniük az adott tagállam hatóságaival annak érdekében, hogy az EU-ban letelepedhessenek.
Sok sebből vérzik
A magyar kormány kommunikációját azonban a sajtóban, a közösségi médián és a helyszínen tapasztaltakról megjelent információk finoman szólva sem igazán támasztják alá. A neten többen (civilek, civil szervezetek, helyi tudósítók), egyebek mellett a Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet munkatársai (akiket korábban nem engedték be a röszkei táborba) megrázó körülményekről számolnak be.
Röszke esetén mind a menekültek, mind a rendőrök ellátásának hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Bár mindezekkel együtt a magyar kormány menekültprobléma-kezelésének megítélése eléggé ellentmondásos, - ahogy egy bizottsági forrás is fogalmazott - a szigorúan vett adminisztratív dolgokban Budapest kiemelkedően jól teljesít.
A hotspotok nélkül nincs segítség
Az ide özönlő migránsok regisztrációja, el kell ismerni, irdatlanul megterheli a rendszert, Magyarország láthatóan nagyon nehezen tud megbirkózni ezzel a feladattal. Amikor a magyar kormány elutasítja a hotspotok felállítását, azzal az ezzel járó segítségről is lemond annak ellenére, hogy Magyarország - mint ahogy a számok is mutatják - az egyik legsúlyosabban érintettje a migrációs hullámnak. Görögországot is megelőzte a területére érkező menedékkérők tekintetében.
Hotspotok Olaszországban és Görögországban működnek, de kérésre más tagállamok is részesülhetnek az ezek felállítása nyújtotta előnyökből. Például csökkentenék a magyar hatóságok leterheltségét is, ugyanis erősítenék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az EU Határigazgatási Ügynöksége (Frontex) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) helyszíni jelenlétét. Segítenének a menekültek késedelem nélküli azonosításában, regisztrálásában és abban, hogy felvegyék adataikat az ujjlenyomat-adatbázisba.
A hotspotok keretében a menedékjogért folyamodók menedékjogi eljárása azonnal megkezdődik; az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal speciális csoportjai segítenek a kérelmek lehető leggyorsabb feldolgozásában.
Azok esetében, akik nem szorulnak védelemre, a Frontex támogatást nyújt a tagállamoknak a visszatérésük koordinációjában. Az Europol és az Eurojust pedig az emberkereskedelemmel és -csempészettel foglalkozó hálózatok felderítése kapcsán indított nyomozásokban segít a befogadó tagállamoknak.
Kétségek az uniós javaslattal kapcsolatban
A szerdán ismertetett EB-javaslattal kapcsolatban is merülnek fel kérdések szép számmal - igaz, inkább annak gyakorlati működésével kapcsolatos szkeptikus megjegyzésekről van szó. Az ugyanis jól hangzik, hogy a regisztrációs pontoknál szakemberek a menedékkérőt - nyelvtudása, képzettsége, más EU-ban már meglévő családi kötelékei stb. figyelembevételével -, valamint a fogadóországok fogadási kapacitásával összevetve elirányítják valamelyik tagállamba, de mi van akkor, ha nem marad abban az országban, ahova a kvóta szerint leosztották?
Erre - különösen annak tükrében, hogy a schengeni rendszer elvileg minden Európában élő embereknek garantálja a szabad mozgás lehetőségét - nincs megnyugtató válasz. A menedékkérelmet kapott migránssal ugyanis annyit tehetnek, hogy visszaküldik abba az országba, ahol a kvótaleosztás szerint neki maradnia kellene, illetve csak a számára kijelölt országban lenne jogosult segélyre. A menedékstátusát nem veszíti el, azaz az EU területén maradhat, legfeljebb egyes tagállamokból kitilthatják ki (bár ezt sem lenne egyszerű érvényesíteni).
A kvóta egyébként csak a szír, az iraki és az eritreai állampolgárokra vonatkozna, azon elv alapján, hogy ha egy ország menekültjeinek átlag 75 százaléka kapott menedékjogot az EU-s tagállamokban az utóbbi hónapokban, bekerülhetnek a rendszerbe. Ennek a kritériumnak az előbb említett három ország felel meg. Az előbb említett kritikák alapján viszont első ránézésre úgy tűnik, hogy az EU területére bekerült migránsok úgynevezett másodlagos áramlásának megakadályozása inkább a gazdagabb uniós tagállamok problémája lesz.