Tavaly augusztus óta több mint tíz százalékkal nőtt az átlagkereset, ami így augusztusban már bruttó 321,2 ezer forint volt - közölte pénteken a KSH.
Csakhogy a dolgozók többsége egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírján. Ez nem csoda, hiszen a teljes foglalkoztatotti létszámra vonatkozó átlagkereset valójában havi bruttó 238 ezer forint körül mozog.
A KSH ugyanis csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak keresetét veszi alapul, amikor közli az átlagbért. E munkahelyeken viszont mindössze 3,1 millióan dolgoznak, a teljes foglalkoztatotti létszám azonban immár 4,5 millióra rúg. Azaz csaknem 1,4 millió munkavállaló - az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Márpedig itt zömmel a legalacsonyabb bérekért dolgoznak - állapította meg a napilap.
Katona Tamás, egyetemi tanár, volt KSH-elnök szerint ezen munkavállalók munkajövedelmi adatait is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot mutatna. Ezeken a helyeken főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak ugyanis a dolgozók - legalábbis papíron.
Korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek is szemet szúrt, hogy a KSH által közölt átlagkereseti adatok egyre jobban távolodnak a munkavállalók tapasztalataitól. Úgy vélték, árnyalná a képet, ha a mediánbért is közzétennék, ezért a Pénzügyminisztériumtól kikérték az annak kiszámításához szükséges adatokat.