Mennyit keresnek a pult mögött?

A kiskereskedelmi láncok a munkaerőhiányra béremeléssel válaszoltak. Az idei fizetésemelési hullámot az Auchan alapozta meg tavaly ősszel, amikor bejelentette, hogy 10 százalékos béremelést hajt végre. A Lidl idén márciusban 5, júliustól pedig további 15 százalékos bérfejlesztést nyújtott minden fizikai dolgozójának, a Tesco átlagosan 11 százalékos, az Auchan és a Spar pedig 10-10 százalék körüli mértékben emelte alkalmazottai többsége - elsősorban az áruházi dolgozók - fizetését.

Szakértők szerint a béremelések az utóbbi évek adatait nézve is indokoltnak tűnnek. Ugyanis korábban viszonylag szűkmarkúak voltak a boltláncok a dolgozókkal szemben - igaz, ebben szerepe van a plázastop miatti nehéz terjeszkedésnek, a veszteségtiltó szabálynak, valamint annak, hogy a korábbi években a kiskereskedelem sem pörgött olyan szinten, mint most.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a Buksza azt nézte meg, hogy 2015-ben, 2014-ben és a 2013-ban a legfontosabb bolti munkák - vezető eladói és bolti eladói, pult- és árufeltöltői, pénztárosi pozíció - mekkora bruttó havi keresetet jelentettek az érintetteknek.

Az adatok alapján  egyedül a vezető eladók keresete nőtt az országos átlagot meghaladó mértékben. Ők ugyanis tavaly valamivel több mint 178 ezer forintos bruttó kaptak havonta, ez 17 százalékos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. Rosszabbul alakult a többi bolti dolgozó átlagkeresete. Az eladók, árufeltöltők és pénztárosok tavaly 133-152 ezer forint havi bruttót kapta a hivatalos adatok szerint.

Az idei béremelési hullám javíthat a helyzeten. Ugyanakkor a bérek sem nőnek az égig. A boltok számára az áremelés még szóba jöhet, de az éles verseny miatt ez sem célravezető megoldás.