Rendszeresek az olyan hírek, amelyek szerint sokat kell várni a kihívott mentőkre, a napilap információi szerint a fővárosban délutánonként, kora este meglehetősen gyakran nem tudnak elég gyorsan kocsit küldeni, pedig a kormány az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint uniós pénzt költött rá, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzen a mentő.

A hosszas várakozásokat ember és kocsihiánnyal magyarázták gyakorló mentők a lapnak, amely ezután az Országos Mentőszolgálattól érdeklődött, hogy tavaly milyen arányban sikerült 15 percen belül kiérniük. A kérdésre az OMSZ ezt írta:

Kapcsolódó

"Az Ön által kért adatok kiértékelése valid statisztikai adatokon végzett analitikai számítási műveletek révén történik, melyre tekintettel kérdése közérdekű adatigénylés formájában nem megválaszolható, arra az általunk korábban közölt válasz adható."

A lap felidézi a korábbi választ is: "Az Országos Mentőszolgálat valamennyi működési adatát folyamatosan monitorozza és értékeli. Időbeliségi indikátorai között a hívásfogadási idő, a bejelentési idő, a riasztási idő, a visszaigazolási idő, az indulási idő, a helyszínre érkezési idő, a gyógyintézetbe indulási idő, a gyógyintézetbe érkezési idő, átadási idő és az állomásra visszaérkezési idő is szerepel. A 2018 novemberétől (azóta állnak rendelkezésre országosan és teljes körűen a digitális adatok) az I. prioritású (azonnali beavatkozást igénylő) mentőfeladatok kiérkezési időadatai csökkenő, azaz javuló értékeket mutatnak, minden régióban, megyében és járásban.")

Mindez azért is különös, mert a 2014 novemberében átadott új mentésirányítási rendszer pontosan rögzíti a kiérkezési időket, amelyeket az OMSZ korábban maga tett közzé, s amelyek egyre romlottak. 2014-ben még az esetek 72,5 százalékához értek oda 15 percen belül, egy évvel később már csak a hívások 68-69 százalékához, 2017-ben pedig 100 sürgős segélykérésből már csak 64-65 esethez.

Pest megyében a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa a lapnak azt mondta, ezek egyértelműen közérdekű adatok, mind a nyers adatok, mind pedig azok, amik a statisztikai elemzés eredményeként keletkeznek. A közérdekű adatok kiadását csak törvényben meghatározott okokra hivatkozva lehet megtagadni, így ez a válasz egyértelműen jogellenes.