Az igazi megosztottság az Európai Unióban című írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy veszélyes, mély árok alakult ki Németország és az EU keleti tagállamai között.

Német diplomatákat idézve hozzátette, Berlinben nem értik, hogy mit akarnak a keletiek, milyen konkrét elképzelésük van az EU-ról. Kifejtette, hogy ez kissé úgy hangzik, mintha korlátoltnak tartanák a kelet-európaiakat, és éppen ez az a hangnem, amely bántja őket. Azonban a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy német megítélés szerint "például a magyarok semmi mást nem akarnak, mint a belpolitikában pontokat szerezni az EU démonizálásával" - írja az MTI. (Meghökkentő adatok: 19 ezer bevándorló kapott letelepedési engedélyt Magyarországon?)

Kapcsolódó

Ezt jelzi egy név nélkül nyilatkozó német diplomata megjegyzése is, miszerint Berlinben néha úgy tűnik, hogy a magyarok "folyton bokán rúgnak minket, csak azért, mert ez hasznos nekik belpolitikailag". Ez a magatartás "természetesen nem veszi jól ki magát" - tette hozzá.

A Die Welt szerzője hangsúlyozta, hogy ennek az "elidegenedésnek végzetes következményei lehetnek". A másik oldalról megszólaltatta Orbán Viktor kormányfő egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó tanácsadóját, aki szerint Angela Merkel német kancellár környezetében nincs senki, aki "a szívével érezné", hogy miként működik a visegrádi országok térsége. A magyar Németország-politika egy további képviselője hozzátette, hogy szerinte a németek nagyon is képesek lennének megérteni a régiót, de egyszerűen nem akarják.

Ugyanakkor a német oldalon is tapasztalni, hogy úgy érzik, nem értik meg őket Kelet-Európában. Azonban egy múlt heti berlini konferencián a külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője, Peter Ptassek nyíltan elismerte, nem volt helyes eljárás az, hogy megpróbálták a menekültkvóták elfogadására kényszeríteni a visegrádi országokat - írta Boris Kálnoky, kiemelve, valószínűleg ez volt az első alkalom, hogy a német kormány részéről nyilvánosan elismerték, hogy hibáztak a menekültkvóták ügyében.

A szerző hangsúlyozta: "a németeknek el kell ismerniük, hogy tanulni is lehet Kelet-Európától, így például Orbán kemény vonalvezetése a menekültpolitikában ma már szinte standardnak számít az EU-ban".

A másik oldalnak pedig érdemes volna bemutatni egy részletes tervet az EU jövőjéről - írta Boris Kálnoky, hozzátéve: a visegrádi országok eddig csak a védelmi politikában mutattak hajlandóságot az EU erősítésére. Most Sebastian Kurzban reménykednek, de az még csak a jövő zenéje, hogy az új osztrák kancellár be tudja-e tölteni a Kelet és Nyugat közötti összekötő kapocs szerepét.