A méz nagyon kedvelt hamisítási cikk, hiszen sokat fogyasztanak belőle, nagyon egészséges, és magas a piaci ára. A hamisítás hatalmas üzlet: amíg egy kiló mézet 20-30 eurocentért állítanak elő, addig az EU-piacon 2-5 eurós mézként jelenik meg – írja a Tudatos Vásárlók. Az előállítási láncban sok a köztes szereplő, például a csomagolócégek, ezért sokaknak nem érdeke, hogy felszámolják a hamisítást és ezzel redukálják a piacot.

A hamisítás egyik formája, ha az eredetmegjelölést hamisítják, vagyis az adott méz nem onnan származik, vagy nem olyan fajtájú, mint ami a címkéjén szerepel. Egy másik trükk a mézek cukorszirupokkal történő direkt vagy indirekt hamisítása. A direkt hamisítás során a cukorszirupot a mézhez keverik, míg az indirekt hamisítás során a cukrokat a méheknek adják táplálékként.

A harmadik módszerrel, a 2000-es évek elején Kínában kifejlesztett gyantaszűréses technológiával a komoly laborok is nehezen boldogulnak. Ennek során a mézet felmelegítik, mikro méretű szűrőkön magas nyomáson átpréselik, majd kivonják belőle a felesleges vizet, szerves és ásványi anyagokat. A végeredmény az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom.

Hiányzik belőle a méz összes hasznos összetevője, mint a virágpor, propolisz, fehérjék, flavonoidok, ásványi anyagok és vitaminok. Ezek a termékek valójában már nem mézek, hanem mesterségesen előállított szirupok.

Ezt úgy adják el mézként, hogy a sterilizált méz azonosító nélküli, és ha bárhol a világon megkapja az adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik. Ennek a fajta hamisításnak itthon könnyű célpontja az alacsony pollentartalmú, eredendően világos színű.

A Kínában ilyen módon előállított, eredet nélküli “méz” ömlik az amerikai és ma már az EU-s piacra is. A hamisítás akkora üzlet, hogy a kínaiaktól már nem csak a „mézet”, hanem magát a teljes technológiát is meg lehet vásárolni.

Miért is egészséges a méz?

A méz kiváló szénhidrátforrás, gazdag ásványi anyagokban (kálium, nátrium, kalcium és magnézium) és vitaminokban (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12, A-, E- és C-vitamin), továbbá 19 aminosavat, fehérjéket, ásványi sókat, hormonokat, illóolajokat, fontos enzimeket és egyéb bioaktív anyagok tartalmaz. A sötétebb színű mézek gazdagabbak ásványi elemekben, pl. vasban, rézben, mangánban.
A méz fogyasztása javasolt belsőleg gyomor- és, nyombélhurut, szívbetegségek, hurutos betegségek, megfázás, nátha, idegrendszeri problémák, álmatlanság, vérszegénység esetén. A méz élő táplálék, ami azért is nagyon fontos, mert egyre kevesebb nyers élelmiszert fogyasztunk.

A hamisított, cukorszirupból előállított műmézek Magyarországra is Kínából érkeznek, az elmúlt 20 évben sokat romlott a helyzet, mára olyan tökéletes hamisítványokat készítenek, hogy szinte nincs az a labor, amelyik ki tudná szűrni a hamisított termékeket.

Az egyetlen megoldás a hamis mézek ellen az eredetmegjelölés és nyomonkövethetőség lenne.

Bár az eredetmegjelölés elvileg most is kötelező, de a jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, a törvény ugyanis csak az EU, illetve EU-n kívüli megnevezést írja elő. Ez egyrészt gondot okoz például azoknak a csomagolócégeknek, akik európai, de nem EU-s forrásból is vásárolnak. Így lehet, hogy a Szerbiából származó méznek ugyanaz van a csomagolásán, mint egy kínai hamisítványnak.

Egyértelműen a szabályok szigorítására van szükség a származási országok pontos megjelölésével – mondta Nagy István agrárminiszter is a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. Az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára.

A fogyasztók persze akkor lehetnek igazán biztosak abban, hogy igazi mézet vásárolnak, ha közvetlenül a termelőtől veszik. Emellett néhány trükkel is lehet ellenőrizni a méz valódiságát:

  • a hamisított méz cseppfolyósabb, a valódi méz cseppje nehezen folyik, jellegzetesen nyúlik,
  • a hamisított mézek általában világosak,
  • a hamisított méz jellegtelen, inkább cukor mint, méz ízű,
  • a valódi méz – az akác kivételével – néhány hét alatt bekristályosodik, a hamisított méz nem tesz ilyet.
  • vízbe kerülve a hamis méz gyorsan feloldódik a vízzel, az igazi leülepszik az aljára és nehéz szétkeverni,
  • ha pedig feltűnően olcsón árulják a mézet, érdemes gyanakodni.