Az Egyesület az Európai Méhekért szervezet az európai méhekért és méhészekért fog "harcolni" európai szinten - tudtuk meg Takács Ferenctől, az egyesület elnökétől.

Elmondta, a hozzájuk csatlakozóknak vállalniuk kell a szigorú átvilágítást, a folyamatos ellenőrzést, és teljesíteniük kell a minőségi elvárásokat. Jogosultakká válnak ugyanakkor a "European Bee Made" védjegy használatára. Az egyesület a védjegyhasználati díjakból fedezi az ellenőrzéseket, és a kontinens EU-n kívüli országaiból is várja a csatlakozókat.

Kapcsolódó

Problémásak a kínai készítmények

A védjegyet csak azok az európai méhészetek és mézfeldolgozók használhatják, akik kizárólag a földrajzi értelemben vett Európából származó mézzel foglalkoznak. Továbbá akik cégének tevékenysége teljes egészében biztosított, illetve nem csomagol és nem csomagoltat mézet bérmunkában. A védjegyhasználó feldolgozók a méhészetektől közvetlenül is vásárolhatnak mézet, azonban a közvetítő segítségével vásárolt méz is kizárólag termelői tételekből állhat. Az ilyen méz a termelők edényében, a termelő nevével azonosítva, az edény címkéjét a termelő aláírásával hitelesítve kerülhet be a védjegyhasználó raktárába.

Takács Ferenc a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Kína hatalmas mennyiségben értékesít cukorszirupból előállított készítményt, és ennek jelentős része Európába jut anélkül, hogy annak eredetét a csomagoláson feltüntetnék. A belföldi élelmiszerláncokban a magyar eredetjelölésű, olcsó utánzatok is megjelentek, becsapva a vásárlókat, és ellehetetlenítve a méhészeteket - hangsúlyozta.

Az érdekképviseletet - tette hozzá - nem csak a piacvédelem indokolja, hanem a drámai mértékű környezetpusztulás is. Véleménye szerint a kedvezőtlen folyamatokat a mézelő méhek megállíthatják, ha az őket fenntartó méhészek nem tűnnek el, és kevesebb vegyszer jut a környezetbe. Az ökoszisztéma védelme ezért nem csak az európai méhészek érdeke, és bárki támogathatja őket, ha védjegyes mézet vásárol - mondta az egyesület vezetője. Az egyesület működésének céljait, az alapítók beszámolója szerint két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik a méhek védelme, a másik magának a méznek a védelme.

Veszélyek

A környezeti kihívások és az ázsiai versenytársak megjelenése miatt uniós szintű összefogást sürgetett a méhészek érdekében Nagy István agrárminiszter is. Emlékeztetett arra, hogy a piaci körülmények, a klímaváltozás és a mezőgazdasági vegyszerhasználat egyre inkább ellehetetlenítik az európai méztermelőket. Ezzel nem csupán a hagyományos úton előállított méz került veszélybe, de a beporzás is, és ezzel együtt az élelmiszerek kétharmadának az előállítása, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai egyensúly, a teremtett világ. A miniszter a kormány támogatásáról biztosította az Egyesület az Európai Méhekért szervezetet, tagjait pedig arra kérte, hogy más országokban is hívják fel a döntéshozók figyelmét a méheket és a méhészeteket fenyegető kihívásokra.

Ide tartozik, hogy a napokban tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más kelet-közép-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország.

A történet hátterében az áll, hogy az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Továbbá, ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb mértékben beérkező olcsó "műméz" mennyiségét, akkor ezek a tényezők már olyan mértékben csökkentik az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort - vélik szakértők.

A méhészeti ágazat nem csak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek. A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika (KAP) más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást. Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás. Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat - mondta Nagy István.

Olcsóbb lett, épp ez a baj

Egy év alatt húsz százalékkal csökkent a méz ára, az elmúlt tíz évben pedig euróban számítva hatvan százalékos volt az árcsökkenés - emlékeztetett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter hozzátette, hogy az olcsó kínai méz uralja a piacot: 85 ezer tonna jött be belőle az elmúlt évben, és ennek is 11 százalékkal csökkent az ára. Ilyen kevés pénzért európai méhész nem tud mézet előállítani - hangoztatta.

A kínai szabályozás nem tiltja - tette hozzá -, hogy a mézhez hozzáadjanak vagy abból elvegyenek valamit, ezért ők akár gyantaszűrhetik is a mézet, amivel eltüntetik a méz azonosíthatóságát adó összetevőket, a virágport, a szermaradványokat és egyéb, a méz meghatározására alkalmas elemeket. Ez Európában tilos, a kínai méz mégis bejöhet - mondta. Bross Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatást igényelhettek, jövőre ez 1000 forintra emelkedik.