A tavaszi fagyok, a május-júniusi csapadékhiányos időszak és az aratáskor hullott sok eső Európa-szerte nem kedvezett a szántóföldi növények termelésének a múlt évben, ennek köszönhetően emelkedtek a termelői árak. A gyümölcsfélék közül viszont az alma és a meggy ára visszaesett a nemzetközi szinten is magas termékmennyiség miatt - véli a nemzeti agrárkamara. A növekvő nemzetközi kínálat hatására pedig csökkentek a sertés termelői árak is, míg a baromfi ágazatnál a brazil export mérséklődése miatt kedvező értékesítési feltételek alakultak ki.

A más években is megtapasztalt időjárási és piaci hektikusság ellenére a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2010 óta folyamatosan növekszik, 2010-2018 között hazánkban bővült az agrárium a leggyorsabb ütemben az Európai Unióban. Fenti időszak alatt az ágazat kibocsátása folyó áron másfélszeresére, 1686 milliárd forintról mintegy 2720 milliárd forintra bővült, egészen pontosan folyó áron 61,3 százalékkal, változatlan áron pedig 32,8 százalékkal, miközben a termelési tényezők jövedelme 73,5 százalékkal nőtt. Az agrárexport értéke pedig szintén a másfélszeresére, 5,8 milliárd euróról 8,7 milliárd euróra emelkedett a fenti időszakban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes részesedése a bruttó hozzáadott érték termeléséből mintegy 6-7 százalék, a beruházásokból 7-8 százalék, a foglalkoztatásból pedig 8 százalék volt az utóbbi években.

Kapcsolódó

Ami a múlt évet illeti, az ágazat kibocsátásának 2010 óta tartó növekedése 2018-ban is folytatódott, aminek köszönhetően újabb rekordértéket ért el. A kibocsátás folyó alapáron számolt, fent említett 2720,3 milliárd forintos értéke 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. A kibocsátás volumene 3,6, a termelői árak 1,2 százalékkal növekedtek tavaly. A kiemelkedő eredmény mögött meghatározó a növénytermesztés teljesítménye, de az alacsony termelői árak ellenére az állattenyésztési kibocsátás volumenének növekedése is folytatódott 2018-ban. A kibocsátás közel 58,5 százalékát a növénytermesztés, valamivel több, mint 34,7 százalékát az állattenyésztés, 6,9 százalékát a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek kategóriája adta az elmúlt években.

A mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt öt évből háromban pozitívan hatott a gazdasági növekedésre, 2018-ban 0,2 százalékponttal járult hozzá a 4,9 százalékos gazdasági növekedéshez. A mezőgazdaság beruházásainak változatlan áras értéke 11,7 százalékkal, az élelmiszeripari beruházások volumene 7,3 százalékkal bővült 2018-ban. A mezőgazdaság foglalkoztatása 2018-ban 214,9 ezer fő volt, az ágazat részesedése a nemzetgazdaság foglalkoztatásából 4,8 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban 144 ezer főt foglalkoztatottak tavaly, ez a nemzetgazdaság foglalkoztatás 3,2 százaléka.

Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 60 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 40 százalékát állították elő a múlt évben. Az egy hektárra jutó hozzáadott érték 250,9 ezer forint volt tavaly, szemben az előző évi 249,9 ezer, illetve a 2010-es 132,7 ezer forinttal. Az egy hektárra jutó árbevétel, közvetlen támogatás és anyagjellegű költségek egyaránt 6 százalékkal növekedtek, így az árutermelő gazdaságok hektárra vetített jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva az előző évi szinten maradt. A mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége ugyanakkor javult, a termelési tényezők jövedelme 2,9 százalékkal emelkedett 2018-ban. A nettó vállalkozói jövedelem pedig 2015 óta folyamatosan növekszik az ágazatban, 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett.

Ide tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság az EU mezőgazdasági kibocsátásának és hozzáadott értékének évek óta stabilan mintegy 2 százalékát teszi ki, míg részesedése a termelési tényezők jövedelméből ennél magasabb, 2,3-2,4 százalékos volt. A magyar mezőgazdaság részesedése a növényi termékek kibocsátásából uniós szinten 2,2-2,4 százalék, az állattenyésztésből pedig 1,5-1,7 százalék volt az utóbbi években. Az EU mezőgazdasága 2018-ban 9,2 milliónyi éves munkaerőegységet használt fel, míg a magyar mezőgazdaság 404,9 ezernyit, ami az EU28 mezőgazdasági munkaerő-felhasználásának 4,4 százaléka. A termelés intenzitásában rejlő különbségeket jól mutatja az egy hektár mezőgazdasági területre jutó, alapáron számított kibocsátás. A régi tagállamok 2018-ban egy hektáron átlagosan 2593 euró értékű terméket állítottak elő, az EU13-ban azonban ez a mutató csak 1380 euró volt. Magyarországon viszont az EU13 átlagánál lényegesen magasabb, 1519 euró volt az egy hektárra jutó kibocsátás.

Az agrárágazat értékesítése szempontjából alapvető a hazai piac, ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége igencsak meghatározó. Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. A múlt évben az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt és a nemzetgazdaság 5557,5 millió eurós többletéhez 2869,3 millió euróval járult hozzá az agrárgazdaság.

Az agrárexport 2010 -2018 között 48,6 százalékkal, míg az ágazat importja 56,7 százalékkal bővült, aminek következtében az egyenleg 34,5 százalékkal növekedett. A magyar agrár-külkereskedelem erősen Európa-centrikus, a kivitel 85,8 százaléka az uniós országokba történt 2018-ban. A régi tagállamok részesedése 51,1 az új tagországoké 34,7 százalék volt a teljes exportból. Az első öt legnagyobb exportpiac együttes részesedése a teljes agrárexportból 51,5 százalék volt 2018-ban. Németországba 1299 millió euró, Romániába 1002 millió euró, Olaszországba 919 millió euró, Ausztriába 773 millió euró, Szlovákiába 476 millió euró értékű áru került.

Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke szinte nem is változott, a behozatalé 4,2 százalékkal nőtt tavaly, míg az Európai Unión kívüli, harmadik országokba történő kivitel 9 százalékkal mérséklődött. A teljes export értéke összesen 73 millió euróval, 743,8 millió euróra, míg az import értéke 12 millió euróval, 209 millió euróra esett vissza. Nem szabad elfelejteni azonban azt, hogy az export a 2010 óta rekordnak számító 2017-es évhez viszonyítva mérséklődött tavaly, de még mindig nagyobb volt az értéke, mint 2016-ban vagy az összes megelőző évben 2010-ig visszamenően. Az import viszont 2013 óta minden évben, folyamatosan növekszik. A tavalyi 534,9 millió eurós agrár-külkereskedelmi aktívum mindenesetre 60,9 millió euróval volt kisebb az előző évinél.