Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben a fiatal gazdák jövőképét vizsgálva. A magyar agrártársadalom nyilvánvaló felelőssége az új szakemberek kinevelése és integrálása a hazai és a külföldi minőségi élelmiszertermelés számára. Ezt az összetett, immár sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem a leendő és aktív szülők szemléletformálásánál - állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán a napokban megvédett doktori értekezésében.

A szakember agrár-ökonómus szaktanácsadó, a Szegedi Tudományegyetem c. főiskolai docense és a SZIE óraadó tanára, a "Saroktanya Mezőgazdasági Tudáscentrum" elnevezésű középfokú agrároktatási magánintézmény üzemeltetője és tulajdonosa. Munkájában a 18-40 év közötti dél-alföldi fiatal gazdálkodók társadalmi-gazdasági helyzetét elemezte, kitérve az igénybe vett támogatások hasznosulására is. Disszertációjában úgy véli, hogy a generációváltó fiatal gazdák gazdasági eredményeikben, társadalmi megbecsülésük és elismerésük alapján felzárkózhatnak más szektorokhoz. A fiatal gazdák kiegészítő területalapú, jövedelempótló és beruházási támogatásán túl a gazdaságátadás megkönnyítése, az agrárhivatás vonzóbbá tétele ugyanakkor nemzeti érdek.

A kutatás eredményei közé tartozik, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét magába foglaló régió fiatal gazdatársadalma nem képez homogén közösséget; jelenlegi helyzetük, lehetőségeik, fejlesztési elgondolásaik sok tekintetben különböznek, tipikus csoportokat alkotnak. Ezekre és a tényleges gazdasági eredményeikre való tekintettel a fiatal gazdák eltérő jövőképpel rendelkeznek.

Privóczki Zoltán István kutatási eredményei azt tükrözik, hogy a fiatal gazdák vállalkozásainak időtállóságát nagymértékben befolyásolja a használt technológia színvonala. A vizsgált termelők többségükben átlagos technikát alkalmaznak a legproduktívabb és legkeresettebb fajtahasználat mellett. A fiatal gazdák emellett továbbra is a területnövelést, a földvásárlást tűzték ki célul. Ezután következik a technológia vagy a munkaerő fejlesztése. Az alacsonyabb szakmai végzettséggel és alacsonyabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább a humán erőforrásban látják a legfontosabb versenyképességi tényezőt, míg a magasabb szakmai végzettségű, magasabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább reáltényezőkben látják a versenyképességi előnyeiket.

A fiatal gazdák gazdasági céljaikat csak igen korlátozott mértékben tudják megvalósítani, mert mindez ideig hátrányos gazdálkodási formába kényszerültek. A meglévő számos őstermelői, egyéni és társas vállalkozói formációk, adózási és támogatási rendszerek nem segítik kellően gazdasági fejlődésüket. Az elemzések azt bizonyítják, hogy kollektív igény mutatkozik egy "testreszabott" gazdasági társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) jogszabályi megalkotására, aminek a bevezetése - ahogyan azt már be is jelentették - 2021-ben várható.

A "csmv" kedvezményes adózási formájával, pályázati és hitelbírálati pozitívumaival ösztönözni fogja a fiatal gazdákat és családtagjaikat a szakember szerint. Vélhetően egy viszonylag magas adómentes mezőgazdasági bevételhatárral és párhuzamosan csökkenő adminisztrációs teherrel jól differenciálható, mégsem diszkriminatív új vállalkozási típust fog alkotni. A családi mezőgazdasági vállalkozás valós alternatívát jelenthet, amely a jövőben az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység kereteit túllépve elősegítheti a gazdaság fejlesztését. Funkcionális vagyonközösséget alkotva támogatja a későbbi hatékony generációváltást.

A magyar mezőgazdaság jövője a fiatal gazdák térnyerésén, az ehhez szükséges generációváltáson is múlik. A fiatal gazdák földhöz jutási szándékát akadályozza a jelenlegi termőföld-vásárlási szabályozásban felállított elővásárlási jog rangsora. Felülvizsgálatra szorulnak a földhöz jutás szabályai (az öröklési, az elővásárlási és bérlési rangsorok), különös tekintettel az állami földekre, valamint a (korai) nyugdíjazás szabályaira - véli Privóczki Zoltán István.