Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat, ez az egyik kulcsmondata a Green Policy Center friss jelentésének.A második klímaalkalmazkodási előrehaladási jelentése szerint az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások az ország különböző tájain nem ugyanolyan mértékben érezhetőek.

Kettészakadt az ország

A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen  aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny, mondta Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő a jelentést ismertető előadásában. 

A mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét nagymértékben meghatározza a talaj és a vízkészletek állapota, valamint a mezőgazdasági területeken termelt növények változatossága, az állattartás alkalmazkodóképessége, az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatok, a biológiai sokféleség, illetve a  mezőgazdaságban foglalkoztatottak felkészültsége, szemlélete és életkora is, sorolják a gondokat a jelentésben.

A szektor számára az aszályhajlam és a hőstresszek erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást.

Becslések szerint csak az idei évi magyar aszálykár akár több száz milliárd forintra is tehető. 

Az  aszályproblémát az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett az okozza, hogy a vegetációs időszakok az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a tájban. Ennek az oka pedig a kevés  csapadék mellett a kiszárítást erősítő talajművelés, a helyenként túlzott vízkivétel, illetve az árvizek és belvizek nagy részének elvezetése. 

Szembe megyünk a jó gyakorlatokkal

A talajtakarás és a forgatás nélküli talajművelés kiemelten azok az agrotechnikai módszerek, amelyek javítják a talajéletet, csökkentik a talajbolygatást és a talaj vízvesztését, és így hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz.

Ehhez képest 2023-ról 2024-re országszerte csökkent az a terület, amelyre az agrártámogatási rendszerben a támogatást igénylők ezeket a gyakorlatokat bejelentették – emelte ki a Vaszkó Csaba. 

Ráadásul a csökkenés mértéke a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben volt a nagyobb. Az alkalmazkodást szintén segítő természetközeli tájelemek - mezővédő fasorok - egy vármegyében sem közelítik meg a teljes szántóterület 1 százalékát, és 2020 óta nem jöttek létre agrár-erdészeti rendszerek.

Egyre nő a kipusztult területek aránya

Az ország keleti felében egyszerre okoz problémát az aszály és a belvíz. Az igen száraz 2021 és 2022-es években az aszály és belvíz miatt egyaránt, elsősorban a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben jelentettek be kipusztult területeket, mondta a jelentést ismertetve Vaszkó Csaba.. Az árvizek és belvizek vizeinek nagy részét hasznosítás nélkül elvezetjük, ráadásul  hiányoznak az elvezetés és megtartás mértékére, illetve arányára vonatkozó adatok. 

Az illegális öntözést is figyelembe véve, a mezőgazdasági területek mindössze 3-4 százalékát öntözzük, az illegális vízkivétel azonban rendkívül jelentős, helyenként akár többszöröse is a bevallott vízkivételnek és a vízszegény területeken problémákat okozhat a készletek túlhasználata is.

Víztestjeink 55 százalékánál jelen van az engedély nélküli vízkivétel. A mezőgazdasági öntözési célú talajvízkutak esetében bevezetett enyhébb jogszabályok következtében az öntözés megítéléséhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. 

A kihívások ellenére továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra érzékenyek.

2022-ben a hat legnagyobb területen termelt szántóföldi növény terméseredménye az előző tíz év (2012-2021) öt legjobb évének átlagától leginkább Magyarországon és Romániában tért el.

Az Európai Unióban a kukorica és a napraforgó esetében Magyarországon esett vissza  leginkább a terméseredmény a 2022-es szélsőségesen aszályos évben, míg a búza  és az árpa esetében a harmadik legrosszabb helyet foglaltuk el. Ehhez képest az  éghajlatváltozás szempontjából leginkább kitett hat szántóföldi növény vetésterülete az 1991-es 67 százalékról 2021-re 77 százalékra nőtt. 

Az állatok is veszélyben vannak

Az állattartásban a szélsőséges időjárási eseményeknek jelentős hatása van a  takarmánytermesztésre és a vízkészletekre, az állategészségügy területén az egyik legnagyobb problémát a hőstresszes időszakok okozzák.

A hőstresszes időszakokban az elhullás mértéke emelkedhet, elsősorban a nem korszerű állattartó telepeken, amelyek mértékéről és eloszlásáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok, mondta a szakértő.

Elsősorban a tenyészsertések és a juhok esetében, de a  szarvasmarhák esetében is megfigyelhető a forró napokon bekövetkezett magasabb számú elhullás. A legeltetéses állattartás szempontjából az egyik leghatékonyabb alkalmazkodás a gyepek fásítása és a gyepeken történő vízvisszatartás.

A gyepeken létrejött fásítások összterülete azonban mindössze 173,6 hektár volt, a gyepterületek 0,02 százaléka, amelyek ráadásul nem aszály-érzékeny területeken valósultak meg – írják a szakmai műhely tanulmányában.

Kapcsolódó