A legsúlyosabb károkat a repce szenvedte el, a helyzet katasztrofális a szántókon - mondta a Magyar Nemzetnek Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

A szakember szerint legalább 20-30 milliméternyi esőre lenne szükség, ami igaz, hogy csak a további termékkiesést akadályozná meg, de "életmentő lehet". És hogy mennyire nem túlzás ez az állítás: jelenleg jobb híján a porba kénytelenek vetni a gazdák a tavaszi szántóföldi növényeket.

Kapcsolódó

Hasonló a helyzet a zöldborsóval, a hagyma- és gyökérfélékkel is: a termelők itt is a kiszáradt talajba vetik a magvakat - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Bár a gyümölcsfélék szárazságtűrőbbek, de az aszály már érezteti hatását: az alacsony páratartalmú levegő, tehát a légköri szárazság nem tesz jót a virágoknak. Az árakkal kapcsolatban Ledó kiemelte: az üvegházi, fóliás hajtatott zöldségfélék jól fejlődnek, így jelentős drágulás nem várható a múlt évhez képest.

Ugyanakkor a betakarított termésmennyiség és annak minősége kihat a kenyér és egyéb péktermékek árára, a takarmányárakra, tehát közvetve arra is, mennyibe kerülnek majd a húsfélék, míg a repce a növényből készült méz mennyiségét és árát befolyásolja - írja a Magyar Nemzet.

Az Agrárminisztérium adatai szerint 550 aszálykárt jelentettek be a termelők mintegy 24 ezer hektár területre, míg az elmúlt év hasonló időszakáig mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet: 470 kárbejelentés érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyéből, mintegy 19 500 hektáron.