A mai adatközlés negatív meglepetést okozott - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. A naptárhatás a megszokottnál erősebb volt, hiszen a csak ettől szűrt éves növekedés 3,8 százalékot ért el. A két munkanapnyi eltérés hatása feltehetőleg a magas kapacitáskihasználtság miatt lehetett ilyen számottevő.

A KSH a GDP részletes bontását csak szeptemberben publikálja. A statisztikai hivatal kommentárjában kiemelte, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. A KSH hozzátette azt is, hogy a vártnál gyengébb mezőgazdasági és ipari teljesítmény visszafogták a bővülést. A mezőgazdaság esetében várható volt idén a visszaesés, hiszen az ágazat tavalyi teljesítménye kiemelkedő volt és az időjárás idén nem feltétlenül volt kegyes.

Az elemző szerint a felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás bővülése még mindig nincs összhangban az erős kiskereskedelmi adatokkal, a negatív meglepetés tehát vélhetően ebben keresendő. Nagy pozitív hatása lehetett viszont a beruházások felfutásának. Várakozásai szerint a következő negyedévekben a gazdasági aktivitás újból felerősödhet, és ismét 4 százalék körüli lehet a növekedés, amely éves átlagban 3,9 százalékot érhet el.

A lassulásban a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, a naptárhatás, és a bázishatás játszhatott szerepet, tavaly ugyanis a második negyedév viszonylag magas tempót hozott - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A jelenlegi kilátások alapján az idén 3,8 százalékkal nőhet a magyar GDP, jövőre pedig 3,5 százalékos bővülés várható.

Egyelőre nincs ok aggodalomra, hogy a magyar növekedés tartósan és érdemben lassul - fogalmazott Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Igaz, míg sok esetben más Közép-Kelet-Európai országok a várakozásokat meghaladó mértékben tudnak bővülni, addig a magyar gazdaság nem tud hasonló mértékben profitálni az általános európai fellendülésből. A prognoszta szerint nagy kérdés lesz, hogy a rendelkezésre álló EU-s forrásokat milyen lefutással használja fel a kormányzat a következő negyedévekben, illetve a jelentős reálbér-növekedés mennyiben járul hozzá a belső kereslet élénküléséhez.

A GDP növekedésének lassulása a tavalyi erős bázis miatt is várható volt - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Termelési oldalon a mezőgazdaság okozhatta a legnagyobb visszaesést, az ipar teljesítménye a magas bázis és naptárhatás miatt némileg gyengült, a kis súlyú építőipar kibocsátása érdemben gyorsult, míg a gazdaságot lényegében a piaci szolgáltatások erőteljes teljesítménye húzta. A GDP felhasználási oldalán a beruházások továbbra is robbanásszerű növekedést mutathattak, a fogyasztás némileg gyorsult, ennek ellenére a külkereskedelem is minimálisan hozzájárulhatott a növekedéshez.

Az év második felében érdemi gyorsulásra számítunk, a negyedik negyedévben a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot, részben a tavalyi gyenge bázis miatt, így 2017-ben összességében 4 százalékos növekedésre számít. Összességében a kilátások évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek, rövid távon csak a mezőgazdaság jelent negatív kockázatot.

Amennyiben a felfelé mutató kockázatok teljesülnek, a negyedik negyedévben a GDP növekedése akár az 5 százalékot is elérheti, az éves átlag pedig kényelmesen 4 százalék felett lehet - véli Suppa, aki jövőre 4,2 százalékos GDP-növekedésre számít.