Mire lesznek jók az MNB-intézkedések?

Az MNB-s csomag beleillik a nemzetközi tendenciákba, ami alapvetően a rövid hozamoknak kedvez. A kétéves fedezett hitelek igénybevételéhez azonban vállalni kell a vállalati hitelezés növelését, kérdés, hogy erre melyik bank lesz képes. A külföldi tulajdonban lévő bankok vélhetőleg nem gondolkodnak most ebben, így maradnak a magyar érdekültségű bankok - mondta Németh Dávid, az ING vezető elemzője. Hozzátette: az ÁKK reakciója is érdekes lesz majd, hiszen ha sokan jelentkeznek erre a tenderre, az hatással lesz a három évig terjedő államkötvények hozamszintjére is. A swap-piaci hozamoknak is kedvezhet, amely az elmúlt időszakban történt megugrásuk után kedvező hír lenne.

A forintra azonban elképzelhető, hogy nem hatnak kedvezően az MNB-eszközök - véli Németh. A nagyobb likviditás melletti alacsony hozamszintek ugyanis a forint elleni támadást támogathatják. Bár a nemzetközi szervezetekkel történő hitelmegállapodást elfogadta a piac, azonban ez még nem született meg, és bármikor elfogyhat a türelem. Ez pedig önmagában is kockázatot jelent a hazai devizára. Márpedig ez ahhoz képest túl nagy rizikó, hogy a hitelezésre gyakorolt pozitív hatása mérsékelt lehet, mivel egy éven belül még biztosan nem indul meg a hitelkiáramlás.

A fejlett piacokon a szerdán bejelentett MNB-eszközökhöz hasonló intézkedésre azért volt szükség, mivel a nulla közeli alapkamat miatt nem volt mozgástere a monetáris lazításnak. Magyarország azonban egy 150 bázispontos növekedésen van túl, így teljesen más itthon a történet. A bankszektor képviselői ráadásul a Napi Gazdaság konferenciáján is említették, hogy a hitelezési hajlandóságon ez sokat nem változtat - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Kapcsolódó

Nem tud már nagyot erősödni a forint?

Az elmúlt időszakban a feltörekvő országok devizája és állampapírhozamai közül a hazai eszközök a mexikóival dobogós helyen végeztek, nehéz elképzelni, hogy milyen pozitív hír érkezhet, amely további javulást okozna. Jelenleg minden jó hír be van árazva a forint árfolyamába. Ha az árfolyamok nem is térnek vissza a januári csúcsokhoz, attól még inkább egy felfele mutató korrekció valószínűsíthető.

A nagy erősödést azonban egy szélsőséges gyengülés előzte meg, így az a bizonyos kilengett inga visszatért a korábbi szintjére - mondta Lovas-Romváry András, a Napi Gazdaság szakírója. A januári időszakban a forinton és a hozamokon keresztül erős nyomás nehezedett a kormányra, ami a bizalom növekedésével enyhült. Ugyanakkor az még kockázatot jelenthet, hogy a kisebb nyomás nem hozza-e vissza a török forgatókönyv lehetőségét. (Törökország az időhúzásra játszott az IMF-fel való egyeztetésnél, annak érdekében, hogy ne kelljen felvennie a hitelt, azonban megszerezze a piacok bizalmát.)

Németh szerint azonban 290 forintos eurónál is egyértelmű a kormány kommunikációja, azaz az ország érdekeit képviselve igyekszik megegyezni a nemzetközi szervezetekkel. A háttérben egy tárgyalási dilemma húzódik meg. Fontos látni, hogy a mai lehetőségek jelentősen különböznek a 2008-as évtől, amikor Magyarország nagyon gyorsan hozzájutott az IMF-hitelhez. Akkor a Valutaalap elhalóban volt és jól jött a lehetőség, hogy bebizonyítsa, szükség van rá. Ma viszont jó pár ország nyújtózkodik a hitelért. Eközben pedig még az EU-val is szorosabb tárgyalásokat folytat a kormány, amelyet megnehezített az elmúlt időszakban folytatott több vitás ügy.

Nagy esély van arra, hogy egy elsődleges bikapiac kialakulásának vagyunk szemtanúi a vezető tőzsdéken - vélte Lovas-Romváry. Hozzátette: a magyar részvénypiac viszont egyelőre relatív alulteljesítő, s nincs jel arra, hogy ez változna. További rossz hír lehet, hogy a forint erősödésének nagyobbik fele jó eséllyel megtörtént, a hazai deviza hosszabb távon gyengülő trendben van, még ha rövid távon bika képet mutat is. Ha ez nem lenne elég, a magyar gazdaság és piac kedvezőtlen helyzetét jelzi, hogy felfelé menetben magyar eszközök jövőben alulteljesítők maradhatnak, esésekben intenzívebben vesznek részt - prognosztizálta a Napi Gazdaság szakírója. Hozzátette: a magyar részvények legalább 15 százalékos felülteljesítést követően kerülhetnek ki relatív medvepiacukból.

EUR/HUF

 

Keletről jön a megmentő?

Hiába nyitunk Oroszország és Kína felé, Európához szorosabb a kötődésünk - mondta Németh a hazai finanszírozás kérdései kapcsán. Biztonságosabb egy olyan országcsoporthoz kötődni, amely transzparens rendszert visz, mint egy olyanhoz, amely a hitelezésért cserébe vélhetőleg különböző stratégiai lehetőségeket kér - tette hozzá Bebesy, aki egyúttal emlékezetett Kína afrikai befektetésdömpingjére.

Júniusig nincs igazán nagy adósságlejárata a kormánynak, ugyanakkor az első félévben keletkezik a költségek nagy része is. Az MNB-nél lévő 1400 milliárd forintból a kormányhoz 1000-1100 milliárd tartozik. Ráadásul az összeg eleve euróban van, hiszen abból 1 milliárd a korábbi IMF-hitelből, valamint 2,5-3 milliárd euró pedig a magánnyugdíjpénztári vagyonból származik - vázolta Németh. Ez a kormány betétje az MNB-nél, így az év nagy része elvileg finanszírozaható. A fő gond azonban 2013-at jelenti, mivel akkor egy hatalmas összeg jár le, és ha a devizatartalék szintje addigra túlságosan lecsökken, az nagy területet enged a támadásra. Abban viszont lehet gondolkodni, hogy majd akkor használja fel a kormány az összeget.

Nem kellene ennyire kicentizni a finanszírozást - vitatkozott Bebesy. Lehet nézni, hogy mennyi pénzt lehet szükség esetén mozgósítani a betétekből, valamint mennyiért lehet eladni a Mol-csomagot, azonban ez elég nagy veszélyekkel járhat. Németh szerint azonban a pakett eladása csak a legvégső esetben merül fel. (Az elemzők ezzel arra az NGM-álláspontra reagáltak, amely szerint az állam jegybanki betétje, a Mol-pakett és a nyugdíjvagyon ad egyfajta biztonsági hálót a magyar államháztartás 2012-es finanszírozásához.)