Enyhén mérséklődött a folyó fizetési mérleg az előző év azonos időszakához képest, szemben az elmúlt időszak folyamatos növekedésével, a korábbi adatok revideálása azonban ellensúlyozta a csökkenést. Az év végén elért 150 millió eurós többlettel együtt 1430 millió euróval zárult az év. 2010-ben még 1185 millió euró volt a folyómérleg szufficite.

Mérséklődésnek indult az áruegyenleg

A korábbi adatok átrendezése azonban így lassulást mutat a dinamikában. A teljes folyómérleg 75 millió euróval marad el a 2010 végétől, miközben növekvő trendnek a válság kibontakozása (azaz 2009) óta csak egyszer tört meg marginálisan (10 millió euró csökkenéssel). Az átrendeződés mögött két tényező jelenik meg: az áruegyenleg és a jövedelmek.

Előbbinél éves szinten 4036 millió eurós volt a mérleg, amely még mindig hatalmas, ugyanakkor a negyedik negyedév 90 millióval alulmúlja az egy évvel ezelőtti szintet. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest az export csökkenése alulmúlta az importét. Mindez a jövedelem sor ismételt erősödő kiáramlása mellett játszódik, ahol a 2009-es korrekció óta ismételten növekedésnek indult és így az akkori 4500 millió eurós nagyságrendű kiáramlást 2011-ben már 5830 millió követte. (2007-2008-ban 7000 millió euró fölött volt az éves szint.)

Az EU-s források beáramlása lényegében 2011-ben megegyezett az azt megelőző évi szinttel, a 2200 millió euró mindössze 10 millióval haladta meg a 2010-es szintet. Így összesen a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 835 millió euró volt, amely szezonálisan kiigazítva a GDP 3,8 százalékának felel meg. Az év egészében ez 3584 millió euró volt.

Folytatódott a külföldiek kezében lévő hazai papírok olvadása

A közvetlentőke-befektetéseken belül a negyedik negyedévben a magyarok befektetései, összességében 2749 millió euróval, míg a külföldiek magyarországi befektetései 3989 millió euróval nőttek - írta a jelentés. Ebben a negyedévben kiugró mértékű volt az átfolyó tőke jelenség a normál vállalati körben, ami eddig nagyobb mértékben csak a speciális célú vállalatoknál volt jellemző. (A speciális célú vállalatok működésükben a − 2006-tól megszűnt − hazai off-shore vállalatokra hasonlítanak, besorolásuk azonban nem jogi, hanem statisztikai jellegű.)

Ez azt jelenti, hogy a magyarországi vállalatok tőkét vagy hitelt kapnak a vállalatcsoport egyik tagjától, és ezt rövid időn belül tovább adják a vállalatcsoport egy másik külföldi tagjának. Az átfolyó tőke torzítja a közvetlentőke-befektetés adatok közgazdasági értelmezését. A negyedik negyedévben a külföldiek magyarországi befektetéseinek 4 milliárd eurójából és a rezidensek külföldi befektetéseinek 2,7 milliárd eurós értékéből 2,5 milliárd euró átfolyó tőke volt, amelynek nincs köze a magyar gazdaság finanszírozásához.

A portfólióbefektetéseknél év végére a követelések összesen 462 millió euróval csökkentek. Ebből a (nem működőtőkének tekintett) részvények 351 milliót, a kötvények 108 millió eurót jelentettek. A tartozások 1645 millió eurós visszaesésénél a kötvényeknél volt a legnagyobb változás (1500 millió eurós csökkenés).