Felröppent a hír, hogy a közszférában megszüntetik az Erzsébet-utalványokat Orbán Viktor miniszterelnök személyes ellenérzései miatt. A cáfolat szinte azonnal megjelent, amely szerint az utalvány hasznos, hiszen így nem költik "hülyeségekre" a pénzt az emberek, ráadásul ha annak havi összegét a bérhez csapnák, az nettó értéken jóval kisebb összeg lenne.
Mindezek ellenére - vagy épp a "hülyeségre költés" miatt - érdemes megnézni, mi lenne, ha valóban tiltólistára kerülne az Erzsébet-utalvány a közszférában. Az első a bérhez csapás. Ennek azonnal hátránya lenne, hogy amit a munkavállaló végső soron elkölthetne, az így valóban kevesebb lenne - hacsak a munkáltató nem vállalja be a magasabb adó miatt keletkező pluszköltséget. A pluszt számos dologra lehetne költeni, a magasabb bérnek azonban meglenne a maga haszna is. A magasabb bér több táppénzt, adott esetben magasabb összegben magállapított terhességi gyermekágyi segélyt és gyedet jelent. Emellett - ez főleg az ötven feletti korosztály számára fontos - nagyobb összeg számít bele a nyugdíjba. Igen, ezek a tételek nem azonnaliak, hosszabb távú előnyöket szolgálnak.
Ha maradna a rendszer a juttatásoknál, csak épp az Erzsébet-utalványt egy másik juttatás váltaná, az is több megoldást hozhat. Lehet egyszerűen Szép kártyára utalni a pénzt. Ennek értelme - pontosabban az utalvány kiváltása a kártyával - elég homályos lenne, főleg ha az utalás a vendéglátás alszámlára megy és az alkalmazott ugyanúgy eleszi a havi juttatást, mint ahogyan az utalványt. A kormány az ingyen készpénzfelvétellel bizonyította, hogy nem akarja a kártyás irányba terelni a pénzforgalmat, ezért ez az érv nem igazán áll meg. Ha szállásdíj alszámlára utalja a munkáltató a juttatást, végeredményben kényszerítheti az alkalmazottját, hogy nyaraljon - de legalábbis az alkalmazott gyerekei biztosan jót nyaralnak majd a Balatonon a társkártyákkal.
Ha a szándék valóban az, hogy tűnjön el az Erzsébet-utalvány a közszférából - ne feledjük el, hogy eredetileg az utalvány egyetlen átmeneti évre szólt volna, vagyis nem akart a kormány semmilyen efféle terméket a piacon látni -, akkor ezt az összeget pénztári befizetésre is költheti a munkáltató. Legyen szó akár egészség akár önkéntes nyugdíjpénztárról, az öngondoskodás támogatása mindenképp nemesebb cél a hideg élelmiszer kedvezményes vásárlásánál.
A lehetőség tehát adott, s érvek is szólnak az utalvány kivezetése mellett. A kérdés már csak az, valójában ki akarja ezt megszüntetni és ki megtartani.