Kedden újabb egészségügyi törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés. A tíz jogszabályt érintő döntés értelmében egyebek között változik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyület került fel a jegyzékbe.

Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére  tartott vitán Balog miniszter azt mondta, idén és jövőre Budapest egészségügyi ellátása megújul, emellett már 2016-ban elindulhat az a többéves bérfejlesztési program, amelyre a költségvetésben 100 milliárd forint nagyságrendű összeg áll rendelkezésre.

A budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását

Selmeczi: eddig 300 milliárd ment bérrendezésre

Selmeczi Gabriella fideszes vezérszónok arról beszélt, hogy az előző kormányok után a romok eltakarítása még folyik, egyúttal elindult a fejlesztés, a bérrendezés az egészségügyben.

Meglátása szerint a szocialisták újra fizetőssé tennék az egészségügyet, eladnák a kórházakat, kiszolgáltatnák a nagytőkének a gyógyszertárakat, mert csak üzletet látnak az egészségügyben. Ezzel szemben a Fidesz tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, elismeri áldozatos munkájukat, felelősségüket, ezért eddig 300 milliárd forintot fordítottak a bérrendezésére.

Selmeczi beszélt a 2011-ben indított rezidenstámogatási programról, amelyre 5 milliárdot költöttek, az eredmények között említette a várólistán lévők számának felére csökkenését, a rég várt fejlesztések elindulását javarészt vidéken, azt, hogy a sürgősségi betegellátásban csaknem 11 milliárd forintos fejlesztés indult, a csecsemőhalandóság két éven belül 20 százalékkal csökkent, a gyermek sürgősségi ellátásra kiemelt figyelmet fordítanak, és megújultak a koraszülött centrumok.

Selmeczi Gabriella  megjegyezte, egyes régiókban komoly gond a betöltetlen háziorvosi praxis, 2014-2015-ben azonban pályázati rendszer keretében több praxist sikerült betölteni.

MSZP: azonnali megoldások kell

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint azonnali megoldások kellenek, mert káosz van az ágazatban, hiányzik a kormányzati stratégia, és "egyre több pénzt pumpálnak ki" belőle. Szorgalmazta, hogy a gazdasági növekedés mértékét meghaladóan bővítsék a terület forrásait. Kétezer betöltetlen orvosi állásról és a háziorvosi rendszer bajairól szólva megemlítette, hogy a patológusok hiánya miatt hónapokat kell várni szövettani vizsgálatok eredményére.

Az emberek egészségesek akarnak lenni, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz nem akarják felélni a családi tartalékot - mondta Tóbiás. Tarthatatlannak nevezte azt is, hogy nincs önálló egészségügyi tárca. Zárásképp úgy vélte, míg Orbán Viktor miniszterelnök 21. századi egészségügyet "vizionál", addig a valóság 19. századi. Frakciótársa, Tukacs István azt mondta, 600 milliárd forintra van szüksége az egészségügynek három éven belül.

Korózs Lajos MSZP-s képviselő ősbűnnek nevezte, hogy az alaptörvény a társadalombiztosításról nem szól. Szerinte tisztázandó, hogy az egészségügyet a tb vagy az állam tartja-e fenn, megjegyezve: utóbbi csődöt mondott. A nyugdíjellátásokról is megemlékezett, mondván, az előrehozott öregségi nyugdíj egyes fajtáinak megszüntetésével az ellátások az állam kegyétől függnek.

KDNP: túlhizlalt a kórházi rendszer

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy látja, a 30 ezer magyarországi orvos lakosságarányos száma megfelel a nemzetközi átlagnak, az ápolók száma viszont tragikusan alacsony, 4 ezer új ápolóra lenne szükség.

Harrach a fekvőbeteg-ellátó rendszert "kissé túlhizlaltnak, túlsúlyosnak" tartja, ezért strukturális változásokra van szükség, aminek szerinte az egyik lényeges eleme a nem gyógyítást, hanem gondozást szolgáló ágyak áttelepítése a szociális rendszerbe.

A Jobbik szerint a kormány magára hagyta az egészségügyet, az LMP pedig azonnali és valós béremelést sürgetett az egészségügyben. Gyurcsány Ferenc, a DK független képviselője az egészségügy "hazugságainak" nevezte, hogy az ellátás mindenkinek egyenlően, mindenkinek ingyenesen, és a legmagasabb színvonalon jár, a három alapelv ugyanis szerinte nem érvényesíthető egyszerre.

Rámutatott: miután az alaptörvényben mindez már nem szerepel, elhárult az alkotmányos akadály ezek megvitatása előtt. Hogy ki, milyen ellátást kap, szerinte meghatározza az intézmény érdeke mellett a beteg kapcsolatrendszere és az, tud-e hálapénzt fizetni az orvosnak.

Ónodi-Szűcs: Az EU-ban nagyon sok ország büszke lenne arra, ha ilyen számokat tudna felmutatni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt mondta, a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénzek nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt években. Nincs mit visszapótolni, mert nem vettek ki abból semmit. Kiemelte, ez a kormány mérte fel 2010 után, hogy hányan várnak valamilyen beavatkozásra. Mint mondta, amikor ezt felmérték, akkor 77 ezren voltak a várólistákon, ma ez a szám 34 ezer. Szerinte az EU-ban nagyon sok ország büszke lenne arra, ha ilyen számokat tudna felmutatni.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a mostani kabinet és a szocialista kormányok tevékenységét összehasonlítva kiemelte, a szocialisták alatt az egészségügyben a gépek átlagéletkora 9 év volt, most hat év. A szocialista kormányok alatt az ország 79 százalékára ért oda a mentő 15 perc alatt, most 90 százalékára ér oda. 2010 után felmérte, hányan várnak valamilyen beavatkozásra.