A KSH kedden kiadott részletes jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az első negyedévben. A szolgáltatások 4,9, a fogyasztás 5, és a beruházások 17,1 százalékos növekedése határozta meg a növekedést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete. A végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri juttatások jelentős emelkedésének köszönhetően. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, amiben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet.

Kapcsolódó

A termelési oldalon egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot: a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás húzta. Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja. Az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar, az elmúlt évek egyik legharmatosabb évkezdetét produkálta.

Előre tekintve az ING Bank szakértői úgy ítélik meg, hogy a mostani növekedési dinamika nagyjából fennmaradhat a következő negyedévekben is. Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várnak a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.

A nagy kérdés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja. Kérdésesnek tartja azonban, hogy az egyelőre kedvező külső környezet fennmarad-e, mert ha tartósan megváltozik, az visszafoghatja a gazdasági növekedést.

A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő. A közeljövőben új kapacitások jelennek majd meg, amelyek a termelés beindulásával mind az iparnak, mind a GDP-nek lökést adhatnak. Ezek a kapacitások az év második felében és jövőre járulhatnak hozzá a növekedéshez. Németh Dávid a jelenlegi kilátások alapján úgy ítéli meg, az idén 4 százalékkal növekedhet a GDP, de jövőre valamivel lassabb, 3-3,5 százalékos tempóval lehet számolni.

Megmarad a lendület

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező negyedévekben erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén kitart a bérek jelentősebb emelkedése és magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi indexek is.

Emellett folytatódik az uniós támogatások intenzív felhasználása, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja. Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is.

Közben az export növekedése valamelyest gyorsulhat az elkövetkező negyedévekben. Az első negyedévben egyébként a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása semleges volt, ami kedvezőnek mondható, hiszen az élénkülő belső kereslet végül az import vártnál kisebb megugrásával járt. Ez azonban változhat, s véleménye szerint az idén összességében a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása ismét negatívba csúszik. Összességében éves szinten 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság.

Képünk forrása: Shutterstock