Fontos tényező továbbá a beruházások csökkenése, a harmadik negyedévben látott visszaesés miatt az év első kilenc hónapjában 0,3 százalékos volt a csökkenés. Összességében a negyedik negyedévben a harmadik negyedévben mért 2,4 százalékosnál nagyobb, 2,7 százalékos lehet a bővülés, így 2015-öt 2,7 százalékos többlettel zárhatja a magyar gazdaság. Jövőre továbbra is a belső fogyasztás lehet a fókuszban, valamint az export, összességében pedig 2,2-2,3 százalékos plusz várható a jelenlegi kilátások alapján.

Szorítóban a forint

A forint viszonylag nagyobb kilengések nélkül abszolválta az év első tizenegy hónapját. A jegybanki statisztikák szerint a havi átlagos euróárfolyam 299-315 forint között mozgott. A magyar deviza jövőjét két egymással ellentétes folyamat határozhatja meg a jövőben - véli a K&H vezető elemzője.

A magyar jegybank ugyanis várhatóan nem konvencionális eszközök segítségével szeretné elkerülni az esetleges erősödést, amely a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérlegben felhalmozódó többletből adódhat. Emellett jövőre könnyen lehet, hogy felminősítik Magyarországot, amelynek szintén forinterősítő hatása lehet.

A nemzetközi hitelminősítők esetleges felminősítése mellett a nemzetközi porond is nagyban befolyásolhatja a forint árfolyamát. Az amerikai jegybank a legfrissebb kilátások szerint négy kamatemelést tervez, amely erősítheti a dollár árfolyamát, így a forinthoz mért árfolyam akár 300 forint fölé kerülhet a jövő évben. Emellett a Fed kamatemelései hozzájárulhatnak a magyar állampapírok hozamának emelkedéséhez. Németh szerint a magyar alapkamat várhatóan nem változik 2016-ban, azaz a jelenlegi 1,35 százalékon marad.

Hiányoznak a beruházások

A GDP-bővülést alapjában meghatározó beruházások helyzete kedvezőtlen. Az év első kilenc hónapjában a beruházások volumene 0,3 százalékkal esett vissza, ezen belül a harmadik negyedévben 3,4 százalékkal mérséklődtek. A kilátások sem túl kedvezőek, az uniós pénzekre ugyanis leginkább majd 2017-ben lehet számítani. Lesznek persze uniós források, de éves összevetésben nem fognak pozitívan hozzájárulni a beruházásokhoz. A beruházások visszafogottságát az is magyarázza, hogy a versenyszférában a hitelfelvételi kedv még gyenge. A szakember szerint a beruházások mutatója negatív lehet, legjobb esetben is stagnálás várható.

Negatív irányba fordult az építőipar

Idén az év első felében az építőipar jól teljesített az ágazatot hajtó állami és uniós beruházásoknak, a közmű-, út- és vasútfejlesztéseknek köszönhetően, ám ezek a második félévben kifutottak, így nem tartották fenn a lendületet, az épületépítések, ezen belül a lakásépítések eleve hiányoztak a szektorból. Németh szerint összességében továbbra is lassulás várható az ágazatban, az év egészében az építőipar mindössze 3-4 százalékos többletet érhet el.

Jövőre a lakásépítéseket ösztönző kormányzati intézkedések, a hitelezés élénkülése miatt javulhatnak a számok az épületépítések terén, de az alacsony bázis miatt kiugró bővülés nem várható.

Az infláció elindulhat a 3 százalék felé

Az inflációt az idén alapvetően a tavalyi rezsicsökkentés év végén kifutó hatása, valamint az üzemanyagok árának csökkenése határozta meg. Várhatóan az év egészében az átlagos infláció 0 százalék körül lesz. Deflációtól azonban nem kell tartani, sőt, várakozásai szerint már éves átlagban 1,9-2 százalék közelébe érhet az infláció. Majd 2016 végén 2,5 százalékos lehet az infláció elsősorban a lakossági fogyasztás, illetve az esetleges olajár- és üzemanyagár-emelkedés miatt.

A minimálbér 111 ezer forintra történő emelése az inflációt felfelé húzza majd, mivel keresletnövekedés okozhat. A szakember szerint azonban ennél nagyobb mértékű béremelésre lett volna szükség ahhoz, hogy munkaerő-piacon fellépő hiányt kezelni lehessen az érintett régiókban. Munkanélküliségi rátát a jövőben is javítja a közmunkaprogram, a versenyszférában is kedvező változás várható. Összességében a munkanélküliségi ráta a 6 százalék körüli szintet közelítheti - véli Németh Dávid.